A kormánypárti politikus reményét fejezte ki, hogy a népességfogyás megállításának szándéka „túlmutat minden politikai csetepatén” és hosszú távon hozzájárul a nemzet megmaradásához. Rácz Róbert emlékeztetett arra, hogy míg 1870-től 1980-ig folyamatosan emelkedett a magyarság száma, addig 1980-tól napjainkig folyamatosan csökken. Évente 30-40 ezer ember, egy Hajdúböszörmény nagyságrendű város teljes lakossága tűnik el az országból – érzékeltette a helyzet súlyosságát a politikus.
Magyarország jövőbeli léte múlik azon, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, illetve megfordítsuk – mondta, hozzátéve, hogy ezt szolgálják a jelenlegi kormányzati ciklus lépései: előbb a gyermekek után járó adókedvezmények, január elsejétől pedig a gyed extra bevezetése.
Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő, a párt debreceni elnöke szerint a gyed extra politikai üzenete, hogy a jelenlegi kormányzat „minden élethelyzetben a családok, a nők mellett áll”. A gyed extra bevezetését „hosszú évtizedek óta egyedülálló, párját ritkító, messze tekintő” intézkedésnek nevezte, amellyel megpróbálják „feloldani a dilemmát a siker és a család, a gyerek és a karrier” között, mert meggyőződésük, hogy ezek nem ellentétes fogalmak.
Pósán László a gyed extra fontos üzenetének nevezte, hogy mérsékeljék a gyermekvállalás időbeli kitolódását, nem közömbös ugyanis, hogy milyen életkorban vállalják az első gyereket a nők. Felidézte, hogy január 1-jétől azok az egyetemisták, akik a szülést megelőző két évben két aktív félévet töltöttek a felsőoktatásban, a gyerek egyéves koráig gyedet, majd gyest kapnak.
A munkaadók pedig a gyedről, gyesről visszatérő munkaerő után három évig száz százalékban, további két évig ötven százalékban mentesülnek a szociális adók alól – tette hozzá Rácz Róbert.
