A politikus hangsúlyozta: Zsigó Róbert polgármester vezetésével Baja önkormányzata fájdalmas lépések sokaságát vállalta azért, hogy a 2010-re felgyűlt adósságállományt kezelni tudja és a felelős gazdálkodást megteremtse.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter szólt arról, hogy az önkormányzati adósságállomány komoly kockázati tényező volt a központi költségvetésben, mert sok szempontból nehezítette a tervezést, illetve a felelős költségvetési politika folytatását.
A főváros környéki települések „robbanásszerű” népességnövekedésével együtt járó pluszmunkáját is honorálta a kormány, amikor hat Pest megyei település korábbról megmaradt adósságának átvállalásáról döntött – mondta korábban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Gyálon.
A kormány döntésének köszönhetően eddig több mint 2000 település vált teljesen adósságmentessé, a többi önkormányzat pedig 2014. február 28-áig szabadul meg terheitől.
Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány alapvető célként tűzte ki, hogy 3 százalék alatt tartsa a GDP-arányos költségvetési hiányt, ezzel is megteremtve a stabil növekedés költségvetési alapjait. „Ezt a célt elértük 2013-ban, amikor az európai uniós tagságunk óta először megszüntették Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást” – tette hozzá.
Navracsics Tibor utalt arra, hogy a 2010-ben megalakult kormány tudta, hogy sok területen új fejezetet kell nyitni ahhoz, hogy Magyarország az európai gazdasági térségben meginduló növekedés után „jó növekedési esélyekkel” rendelkezzen.
Egyik ilyen intézkedésnek nevezte a közigazgatási rendszer átalakítását, mert az 1989–90-ben kialakított közigazgatási rendszer „már versenyképességet hátráltató tényező volt”.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: a közigazgatás reformja során kiemelt területként tekintettek az önkormányzatok és az állam együttműködésére, mert az önkormányzatok és a központi kormányzat „nem ellenfelei, nem vetélytársai egymásnak, hanem partnerei”.
Fontos lépésnek nevezte a kormányzat és az önkormányzatok közötti feladatok pontos elhatárolását, mert csak ezután lehetett „tiszta lapot nyitni” a kormányzat és az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszerben.
Az 1990 óta eltelt húsz év egyik szomorú tendenciájaként értékelte, hogy a kormányok egyre több feladatot adtak át az önkormányzatoknak, azonban ezek egyre kisebb hányadát finanszírozták a központi költségvetésből.
Az önkormányzatok előtt két választási lehetőség volt, az egyik, hogy nem látták el a feladatot, vagy alacsonyabb színvonalon végezték el, mint korábban, illetve megpróbálták biztosítani a pótlólagos finanszírozását a feladatellátásnak – utalt az önkormányzatok kényszerből választható lehetőségeire.
Zsigó Róbert emlékeztetett arra, hogy a város 8 milliárd forintos adósságállományának 60 százalékát a kormány 2013-ban átvállalta, a maradék 3,2 milliárd forintot pedig most. Ez a város idei költségvetésében 363 millió forint megtakarítást eredményez – mondta, hozzátéve, hogy a felszabaduló összeget az uniós pályázatokhoz szükséges önerő biztosítására fogják elsősorban fordítani.
