Kocsis Máté Snowdent is meghallgatná

Egy videokonferencián kérdeznék a lehallgatási botrányt kirobbantó egykori NSA-informatikust.

Kocsis Máté – aki egyúttal az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke és a nemzetbiztonsági bizottság tagja – azt mondta: bár nem nagy rá az esély, de kísérletet tesznek rá, hogy valamilyen módon – például videokonferencia keretében – Edward Snowdennek is feltegye kérdéseit a bizottság.

Snowden elszökött az Egyesült Államokból azok után, hogy a The Washington Post és a The Guardian lapoknak több titkos anyagot adott át, amelyek az amerikai és brit titkosszolgálatok internetes kémprogramjairól szóltak. Augusztusban ideiglenesen, egy évre szólóan menedékjogot kapott Oroszországban.

Korábban Németország is próbálkozott azzal, hogy a Merkel kancellárt érintő lehallgatási ügyben egy berlini parlamenti vizsgálóbizottság meghallgathassa az amerikai informatikust, azonban akkor Snowden ügyvédje, Anatolij Kucserena elmondta: ha védence elhagyná Oroszországot, akkor elveszítené ideiglenes menekültstátuszát.

Washington a próbálkozás után azonnal jelezte kérelmét Berlinnek, hogy adja ki Snowdent, ha Németország területére lépne, mert az NSA megfigyelési botrányaihoz vezető dokumentumokat kiszivárogtató informatikust az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. „Ha valamilyen országnak kérdései vannak, elküldheti, és Snowden majd eldönti, mit tesz velük” – fűzte hozzá ügyvédje a német kérelemhez.

Az országgyűlési vizsgálóbizottság következő ülésen elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatják majd meg.

A testület fideszes alelnöke, Gulyás Gergely arra tett javaslatot, hogy magyar és amerikai diplomatákat, köztük a rövidesen Budapestre érkező új amerikai nagykövetet is hallgassák meg.

Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnöke pedig azt indítványozta, hogy a washingtoni, a londoni, az ottawai és a berlini magyar nagyköveteket, továbbá néhány kiemelt stratégiai védett objektum vezetőjét is hallgassa meg a testület.

Kocsis Máté hozzátette, hogy korábban a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülés keretében már tájékozódott a lehallgatási botrányról, ezért indítványozta, hogy a vizsgálóbizottság áttekinthesse az említett ülések jegyzőkönyveit. Ezenfelül – mivel a testület feladatai között a befolyásszerzés vizsgálata is szerepel – Kocsis Máté szerint a külföldi támogatásban részesült szervezetek vezetőit is be kell hívni a bizottság elé.

A testület fideszes elnöke indítványozta továbbá, hogy a bizottság ülésein állandó meghívottként vegyen részt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.

Pősze Lajos, a testület független tagja – hivatkozva arra, hogy jelenleg az Egyesült Államokban is komoly vita folyik a lehallgatási ügyről – indokoltnak nevezte, hogy az ottani híradásokat, friss információkat is összegezze valaki a bizottság számára.

A testület keddi első ülésének napirendjén a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetének megvitatása, valamint a munkaterv kialakítása szerepelt. Iváncsik Imre kiegészítésként javasolta egyrészt, hogy a bizottság által az Országgyűlés számára elkészítendő jelentéshez csatolják majd az esetlegesen vitás kérdésekben felmerülő eltérő véleményeket is. A másik javaslata az volt, hogy a bizottságot – sorrendben – az elnök, az általa felkért alelnök vagy bizottsági tag képviselhesse.

A szocialista képviselő mindkét javaslatát támogatták. A vizsgálóbizottság ügyrendjét és munkatervét a nyolctagú testület hét megjelent képviselője egyhangúlag támogatta. A keddi ülésen Mile Lajos LMP-s képviselő nem vett részt.

A bizottsági ülés után Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: a jelenlegi információk alapján valószínűsíthető, hogy magyar politikai és gazdasági vezetőket is lehallgattak. Szavai szerint a magyar politikai elit egységes abban, hogy több százezer esetben a magánszférához való jogot sérthette ez a lehallgatás. Céljuk, hogy tisztázódjon: egy ilyen jellegű, tömeges emberijogsértés nem fog megismétlődni – szögezte le Gulyás Gergely. Azt is szeretné, ha a bizottság egyhangúlag arra is javaslatot tudna tenni, hogy a közeljövőben hogyan lehet elkerülni, hogy magyar állampolgárok – valós indok nélkül – legyenek áldozatai egy ilyen jellegű lehallgatásnak.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja újságíróknak azt mondta: bízik benne, hogy a bizottság feltárja azokat az eseteket is, amelyekben magyar közéleti szereplőket, politikusokat, civil szervezeteket külföldről pénzeltek azzal a céllal, hogy a magyar politikai hangulatot, gazdaságot befolyásolják. Szerinte vizsgálni kellene például a TASZ, a Helsinki Bizottság vagy az Amnesty International tevékenységét. Egyúttal kiemelte: azzal is elégedett lesz, ha végül az említett szervezetek befolyása egyértelműen kizárható lesz.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.

Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület azt vizsgálja, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.

A megválaszolandó kérdések közé tartozik az is, hogy külföldi érdekcsoportok kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon érdekeik érvényesítésére. A bizottság – amely meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be – munkájáról március 18-áig készít jelentést a parlamentnek, elkülönítve a minősített adatot tartalmazó részeket. A testület létrehozásáról szóló határozati javaslat alapján a kért adatokat mindenki köteles a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a bizottság előtt megjelenni.