Hiába bukott le Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, hogy korábban ők is a paksi atomerőmű orosz bővítését támogatták, továbbra is támadják ugyanezért a kormányt. Olvassa el a Magyar Nemzet összeállítását!
Miközben a Werber-csapat közös arculatban gondolkodik, Bajnai Gordoni egyéni akcióval próbálja felhívni magára a figyelmet. Az Együtt–PM Szövetség vezetője az Országgyűlés kezdete előtt demonstrációval szeretné felhívni magára a figyelmet.
Egy májusi táviratban pedig már arról számolt be az amerikai nagykövetség, hogy a paksi bővítés pályázatára valószínűleg meghívják az amerikai Westinghouse energetikai céget is, de „több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes”. A nagykövetség ezt a megjegyzését például arra alapozta, hogy Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton (mivel jelenleg orosz technológiával működik a paksi atomerőmű), de reméli, hogy „amerikai vállalatokat is figyelembe lehet majd venni” a beruházásnál.
Míg az Orbán-kormány rendkívül kedvező, harmincéves futamidejű hitelt kap majd az orosz államtól, addig a szocialisták – mint az a táviratokból kitűnik – nemzetközi hitelintézetektől, például a Világbanktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól vettek volna föl piaci kamatozású hitelt a beruházáshoz, ami az ország pénzügyi kitettségét sokkal inkább növelte volna. Az is beszédes, hogy Gyurcsány Ferencék a hitelért cserébe akár kisebbségi tulajdonrészt is adtak volna a pénzügyi befektetőknek, ami megszüntette volna a teljes állami felügyeletet egy kulcsfontosságú stratégiai ágazatban. Ennek következtében a haszon egy jelentős része a magyar költségvetés helyett külföldre áramlott volna, ráadásul az energiaárakat is kedvezőtlenül befolyásolhatta volna egy részleges privatizáció. Ezzel szemben az Orbán-kormány az államközi szerződés megkötésekor ragaszkodott ahhoz, hogy a beruházó ne szerezzen részesedést.
