Paksi bővítés: videó tanúskodik Bajnai kiállásáról

Az Együtt–PM Szövetség vezetője a Paks TV-nek nyilatkozott a beruházás fontosságáról 2010 februárjában.

PR
2014. 01. 24. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába bukott le Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, hogy korábban ők is a paksi atomerőmű orosz bővítését támogatták, továbbra is támadják ugyanezért a kormányt. Olvassa el a Magyar Nemzet összeállítását!

 

Miközben a Werber-csapat közös arculatban gondolkodik, Bajnai Gordoni egyéni akcióval próbálja felhívni magára a figyelmet. Az Együtt–PM Szövetség vezetője az Országgyűlés kezdete előtt demonstrációval szeretné felhívni magára a figyelmet.

Egy májusi táviratban pedig már arról számolt be az amerikai nagykövetség, hogy a paksi bővítés pályázatára valószínűleg meghívják az amerikai Westinghouse energetikai céget is, de „több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes”. A nagykövetség ezt a megjegyzését például arra alapozta, hogy Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton (mivel jelenleg orosz technológiával működik a paksi atomerőmű), de reméli, hogy „amerikai vállalatokat is figyelembe lehet majd venni” a beruházásnál.

Míg az Orbán-kormány rendkívül kedvező, harmincéves futamidejű hitelt kap majd az orosz államtól, addig a szocialisták – mint az a táviratokból kitűnik – nemzetközi hitelintézetektől, például a Világbanktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól vettek volna föl piaci kamatozású hitelt a beruházáshoz, ami az ország pénzügyi kitettségét sokkal inkább növelte volna. Az is beszédes, hogy Gyurcsány Ferencék a hitelért cserébe akár kisebbségi tulajdonrészt is adtak volna a pénzügyi befektetőknek, ami megszüntette volna a teljes állami felügyeletet egy kulcsfontosságú stratégiai ágazatban. Ennek következtében a haszon egy jelentős része a magyar költségvetés helyett külföldre áramlott volna, ráadásul az energiaárakat is kedvezőtlenül befolyásolhatta volna egy részleges privatizáció. Ezzel szemben az Orbán-kormány az államközi szerződés megkötésekor ragaszkodott ahhoz, hogy a beruházó ne szerezzen részesedést.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.