Vigh László országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta: az elmúlt év végén 1,3 milliárd forint szabadon felhasználható forrást kapott Zalaegerszeg, elismeréséül annak, hogy jól gazdálkodott. Az adósságátvállalással és a rendelkezésre bocsátott forrásokkal az utóbbi két évben összesen 4,6 milliárd forinthoz jutott a zalai megyeszékhely.
Hozzátette: az önkormányzatiság azt jelenti, hogy szabadon dönthetnek a települések, „de csak most jött el az az időszak, amikor gazdasági szabadság is van”. Ezt a szabadságot pedig azoknak köszönhetjük, akik jól dolgoztak az országban és jól dolgoztak a városban is – jelentette ki.
Gyutai Csaba polgármester (Fidesz–KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Zalaegerszegen is 2002 után gyarapodott a hitelállomány, de működésre nem, csakis fejlesztésekre vett igénybe kölcsönt a város. Tavaly együttesen 2,5 milliárd forint fejlesztési hitele volt a zalai megyeszékhelynek, és ennek 60 százalékát, vagyis 1,5 milliárdot konszolidált első körben a kormány, most pedig a fennmaradó 965 millió forint adósság rendezését vállalta át.
Az elmúlt évben az átvállalt törlesztés 100 millió forint pluszforrást jelentett a városnak, és ebből a pénzből két iparterület közműellátását, az északi ipari park szélessávú optikai hálózatának fejlesztését valósították meg, 40 millió forintot pedig közvetlenül közfoglalkoztatásra fordítottak. A mostani adósságátvállalás révén idén mintegy 90 millió forint szabadul fel, amelyet szintén iparfejlesztésre – például barnamezős területek rehabilitációjára – fognak fordítani.
Kitért arra is, hogy a kormányzati ígéretnek megfelelően – kevésbé eladósodott településként – először 800 millió, majd nemrég 1,3 milliárd forint kiegészítő támogatást kapott Zalaegerszeg. Ezeknek a felhasználásával ebben az évben mintegy 7 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a városban.
