Az önkormányzati adósságrendezés második ütemével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes kifejtette: tavaly 880 milliárd forintnyi adósság törlesztését vette át a központi kormányzat a településektől, a második ütemben pedig további 430 milliárd forintnyi hiteltől szabadulnak meg az önkormányzatok.
Felidézte, hogy tavaly az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságát teljesen, a nagyobbakét pedig meghatározott arányban átvette a kormányzat, a mostani rendezés a nagyobb önkormányzatok fennmaradó hitelállományának átvállalását jelenti.
Zalaegerszegnek gyakorlatilag alig volt adóssága, „úgy jövök ide mindig, hogy nem kínos kérdések elől kell menekülnöm, hanem a központi kormányzat elismerését tolmácsolhatom” – fogalmazott. Ez a város a felelős gazdálkodásával egy rendkívül nehéz időszakban nemcsak a fizetőképességét tudta megőrizni, hanem minimális szinten tudta tartani az adósságállományát is – tette hozzá.
A kormány döntésének köszönhetően mostanra 2007 település vált teljesen adósságmentessé, a többi önkormányzat pedig 2014. február 28-áig szabadul meg terheitől. Erről Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszélt még december 14-én.
A Belügyminisztérium vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégek helyzetét, 2014-re lesz elegendő információ arról, hogy esetükben is szükséges-e kormányzati segítség – mondta Pintér Sándor december 9-én az InfoRádióban.
Ezen a napon a belügyminiszter Pécsett tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a tavalyi 29,7 milliárd után Pécs fennmaradó, mintegy 14,4 milliárd forintnyi adósságát is átvállalja az állam.
Emlékeztetett arra, hogy 2002 után kezdődött az önkormányzatok számára a nehéz időszak, mert egyre több olyan feladatot kaptak a központi kormányzattól, amelyhez az erre járó anyagi fedezet „nem, vagy nem teljes mértékben volt biztosított”. A városok és a megyék az elégtelen finanszírozás miatt egyre inkább eladósodtak, 2010-re ez az adósságállomány a helyi közösségek és a központi költségvetés számára is komoly csapdává vált, 2012-ben emiatt nem lehetett 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt és ezzel megszabadulni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól – mondta.
Vigh László országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta: az elmúlt év végén 1,3 milliárd forint szabadon felhasználható forrást kapott Zalaegerszeg, elismeréséül annak, hogy jól gazdálkodott. Az adósságátvállalással és a rendelkezésre bocsátott forrásokkal az utóbbi két évben összesen 4,6 milliárd forinthoz jutott a zalai megyeszékhely.
Hozzátette: az önkormányzatiság azt jelenti, hogy szabadon dönthetnek a települések, „de csak most jött el az az időszak, amikor gazdasági szabadság is van”. Ezt a szabadságot pedig azoknak köszönhetjük, akik jól dolgoztak az országban és jól dolgoztak a városban is – jelentette ki.
Gyutai Csaba polgármester (Fidesz–KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Zalaegerszegen is 2002 után gyarapodott a hitelállomány, de működésre nem, csakis fejlesztésekre vett igénybe kölcsönt a város. Tavaly együttesen 2,5 milliárd forint fejlesztési hitele volt a zalai megyeszékhelynek, és ennek 60 százalékát, vagyis 1,5 milliárdot konszolidált első körben a kormány, most pedig a fennmaradó 965 millió forint adósság rendezését vállalta át.
Az elmúlt évben az átvállalt törlesztés 100 millió forint pluszforrást jelentett a városnak, és ebből a pénzből két iparterület közműellátását, az északi ipari park szélessávú optikai hálózatának fejlesztését valósították meg, 40 millió forintot pedig közvetlenül közfoglalkoztatásra fordítottak. A mostani adósságátvállalás révén idén mintegy 90 millió forint szabadul fel, amelyet szintén iparfejlesztésre – például barnamezős területek rehabilitációjára – fognak fordítani.
Kitért arra is, hogy a kormányzati ígéretnek megfelelően – kevésbé eladósodott településként – először 800 millió, majd nemrég 1,3 milliárd forint kiegészítő támogatást kapott Zalaegerszeg. Ezeknek a felhasználásával ebben az évben mintegy 7 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a városban.
Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy a zalaegerszegi fejlesztésekhez a kormányhivatal és a szakhatóságok soron kívüli ügyintézést biztosítanak. Ezen túlmenően a közigazgatás középszintjének fejlesztése is zajlik, január végén Lentiben, február közepén Hévízen, február végén pedig Zalaegerszegen nyitják meg az első új, vagy felújított kormányablakokat.
