A belügyminiszter hozzátette: vizsgálják azt is, hogy milyen mértékű ezen önkormányzati vállalatok működési költsége, lehet-e finanszírozni a bevételeikből, illetve az önkormányzatok által kivetett adókból. Pintér Sándor nem zárta ki, hogy az önkormányzati cégek esetében is többmilliárdos tételről van szó. El kell gondolkodni, ki tudják-e gazdálkodni az önkormányzatok, vagy kormányzati segítségre van szükség – tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalatok állami átvétele nem minden esetben oldja meg a problémát. Például szerinte nem volna szerencsés, ha Budapestről mondanák meg, milyen legyen valamelyik településen a helyi közlekedés. Lehet azonban, hogy más típusú cégeknél – például a tárcához kerülő vízügy vagy hulladékgazdálkodás esetében – az önkormányzatoknál nagyobb, központi szervezet általi irányítás volna megfelelő – mondta.
Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy jelenleg információgyűjtés zajlik, azt vizsgálják, melyik megoldás a legolcsóbb, melyik hozza a legtöbb hasznot az állampolgároknak. Az önkormányzatoknak „személyre szabott”, több oldalas kérdőívet küldenek ki.
A belügyminiszter emlékeztetett: voltak olyan önkormányzati feladatok, amelyeket már korábban átvállalt a kormányzat, ilyen például a kórházak működtetése, amelyet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet vett át.
A belügyminiszter hétfőn Pécsen tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a tavalyi 29,7 milliárd után Pécs fennmaradó, mintegy 14,4 milliárd forintnyi adósságát is átvállalja az állam. Tájékoztatása szerint ez azt jelenti, hogy a baranyai megyeszékhely évi több mint hárommilliárd forintos hitelkamattól, illetve tőketehertől szabadul meg a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Egy Lázár János által november elején ismertetett kormánydöntés értelmében az állam teljes egészében átvállalja a fennmaradó 420 milliárd forint adósságtömeget, így 2014. február 28-ától már a helyi közösségi fejlesztésekre koncentrálhatnak a települési és megyei önkormányzatok.
Ismert, korábbi lépésként először a megyei önkormányzatokat szabadították meg 190 milliárdos iga alól, 2012 decemberében ezt követte az ötezer fő alatti települések teljes mentesítése, ami 74 milliárd forintot jelent, majd 2013 első negyedévében az ötezer főnél nagyobb települések esetében a 40–70 százalékos átvállalás.
Mindezeket követően az eredetileg javasolt 4 helyett 64 milliárd forintot szavazott meg november 25-én az Országgyűlés a jövő évi költségvetésben a települési önkormányzatok adósságrendezésére.
A lépéssel a magyar állam új helyzetet teremtett.
