Gyurcsányék tandíjat akarnak

Valamilyen módon szeretnének pénzt bevonni a hallgatóktól a felsőoktatásba. Az egyházi iskolákat is megritkítanák.

Dacára annak, hogy az oktatás az egyetlen terület, ahol a DK érdemben több pénzt mer ígérni a jelenleginél, „ha a felsőoktatásba nem vonunk be rövid távon is pénzt a hallgatóktól valamilyen módon”, akkor ez a terület drámai minőségromlással néz szembe a következő öt-tíz évben – szögezte le. Kiemelte: a demokratikus ellenzéken belül „mind a három párt” azt mondja, hogy az alapképzés első időszakában tandíjmentességet kell biztosítani. A vita abban áll, hogy amíg a DK azt javasolja, hogy ez csak az első évre vonatkozzon, az Együtt–PM viszont azt szeretné elérni, hogy a teljes alapképzést tegyék ingyenessé – fogalmazott. Az MSZP és a DK azt javasolja, hogy a második évtől mindenkinek fizetnie kelljen egy „méltányos, visszafogott, a mai költségtérítés havi 35 ezer forintjához képest töredéknyi” összeget, aminek a felét tandíjmentességre, szociális ösztöndíjra kellene fordítani – közölte.

A hallgatói szerződések ügyében arról beszélt: a „röghöz kötésnek” sem értelme, sem társadalmi haszna nincs, több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

Érdekesség, hogy nemrégiben a szocialista Hiller István azt mondta, hogy egységesítették az ellenzéki összeborulás pártjainak oktatáspolitikáját. Ő tandíjmentességről szólt, ehhez képest Gyurcsány Ferenc akkor is tandíjról beszélt. „Az MSZP és a DK ugyanazt mondja, hogy a második évtől egy mérsékelt, mindenki által fizetett olyan tandíj legyen, amely az egyetemnél marad és amelynek a feléből szociális és tanulmányi ösztöndíjat kell fizetni, tehát a tehetségesnek és a rászorulónak több jöjjön vissza, mint amennyi a tandíja” – mondta akkor Gyurcsány.

A Fidesz szóvivője ezekre a hírekre reagálva azt mondta, ha a „Gyurcsány-koalíció” kormányra kerülne, megint bevezetné a tandíjat a felsőoktatásban. Hoppál Péter szerint Gyurcsány Ferenc nem tudta megemészteni a tandíj eltörlését, reformellenesnek titulálta az embereket. A fiataloknak és szüleiknek mindez intő jel, arra figyelmezteti őket, az egyetemre, főiskolára készülőket, hogy „nem lehetnek nyugodtak”, mert megint összeállt a „Gyurcsány-koalíció”, újra a volt kormányfő diktálja a teendőket a baloldalon, aki egyszer már bebizonyította, nem becsüli sokra a tanulni akaró fiatalokat – fogalmazott. Hoppál Péter szerint ha a „Gyurcsány-koalíció” hatalomra kerülne, „nyilvánvalóan élnének a tandíj bevezetésének lehetőségével”. Indoklásul emlékeztetett Gyurcsány Ferenc néhány hónappal ezelőtti kijelentésére, amely szerint abszurdnak tartja, hogy a szocialisták ingyenes felsőoktatással kampányolnak.

Gyurcsány a konferencián hangsúlyozta: a demokratikus ellenzék arról is konzultál, hogy az általuk remélt kormányváltás után felálló új parlament asztalára az elsők között kerüljön az új közoktatási törvény. A DK szabad köztársaságot szeretne, aminek lényege, hogy egy széles alkotmányos kereten belül ezerféleképpen lehet értelmezni a világot. Ahol a szülőnek, a gyereknek, a településnek van joguk abba beleszólni, hogy milyen iskolát szeretnének – hangsúlyozta.

A világnézetileg a semleges oktatásra áttérve teljes tévedésnek nevezte, hogy egyház- és vallásellenesek lennének. Hangsúlyozta: az, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent értékmentességet is. Szavai szerint nincs rendben, hogy civil szervezeteknek, vagy egyházaknak lehet iskolájuk, az önkormányzatoknak, településeknek pedig nem. Nem lehet megengedni, hogy azokon a településeken, ahol csak egyetlen iskola van, az az egyház kezében legyen – jelentette ki. Egyúttal azt is elmondta: arra fognak törekedni, hogy minden településen legalább egy iskola világi fenntartó kezében legyen.

Ha az iskolának színes világot kell tudnia bemutatni, akkor ehhez hozzátartozik, hogy sokfajta tankönyv létezik – folytatta. A kormány viszont azért szüntette meg a tankönyvválasztás szabadságát, mert kontrollálni akarja, hogy mit tanítanak a gyerekeknek – ismertette meglátását.

Az egyik legizgalmasabb feladat, hosszú távon talán a közoktatási törekvéseik egyik legfontosabb eleme a két tannyelvű közoktatás bevezetésének megteremtése – közölte.

A jobb közoktatáshoz szükség van arra, hogy a középiskolát végző gyerekek közül a lehető legjobb képességűek akarjanak tanárnak menni – jelentette ki. Ehhez viszont lényegesen jobb anyagi megbecsülést és szabadságot kell adni a tanároknak – tette hozzá. Ennek érdekében viszont az általános közalkalmazotti, köztisztviselői bértáblát valószínűleg „fel kell rúgni” – szögezte le.