Gyurcsányék tandíjat akarnak

Valamilyen módon szeretnének pénzt bevonni a hallgatóktól a felsőoktatásba. Az egyházi iskolákat is megritkítanák.

Gyurcsány a konferencián hangsúlyozta: a demokratikus ellenzék arról is konzultál, hogy az általuk remélt kormányváltás után felálló új parlament asztalára az elsők között kerüljön az új közoktatási törvény. A DK szabad köztársaságot szeretne, aminek lényege, hogy egy széles alkotmányos kereten belül ezerféleképpen lehet értelmezni a világot. Ahol a szülőnek, a gyereknek, a településnek van joguk abba beleszólni, hogy milyen iskolát szeretnének – hangsúlyozta.

A világnézetileg a semleges oktatásra áttérve teljes tévedésnek nevezte, hogy egyház- és vallásellenesek lennének. Hangsúlyozta: az, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent értékmentességet is. Szavai szerint nincs rendben, hogy civil szervezeteknek, vagy egyházaknak lehet iskolájuk, az önkormányzatoknak, településeknek pedig nem. Nem lehet megengedni, hogy azokon a településeken, ahol csak egyetlen iskola van, az az egyház kezében legyen – jelentette ki. Egyúttal azt is elmondta: arra fognak törekedni, hogy minden településen legalább egy iskola világi fenntartó kezében legyen.

Ha az iskolának színes világot kell tudnia bemutatni, akkor ehhez hozzátartozik, hogy sokfajta tankönyv létezik – folytatta. A kormány viszont azért szüntette meg a tankönyvválasztás szabadságát, mert kontrollálni akarja, hogy mit tanítanak a gyerekeknek – ismertette meglátását.

Az egyik legizgalmasabb feladat, hosszú távon talán a közoktatási törekvéseik egyik legfontosabb eleme a két tannyelvű közoktatás bevezetésének megteremtése – közölte.

A jobb közoktatáshoz szükség van arra, hogy a középiskolát végző gyerekek közül a lehető legjobb képességűek akarjanak tanárnak menni – jelentette ki. Ehhez viszont lényegesen jobb anyagi megbecsülést és szabadságot kell adni a tanároknak – tette hozzá. Ennek érdekében viszont az általános közalkalmazotti, köztisztviselői bértáblát valószínűleg „fel kell rúgni” – szögezte le.