Bár az elektronikus jegyrendszer és az ahhoz kapcsolódó beengedőkapuk bevezetésének ötletével a 2000-es évek közepén rukkolt elő a főváros, az idősebbek még emlékezhetnek a bliccelésmentes metrózás élményére. Az 1970 tavaszán felszerelt beléptetőkön kétféleképpen lehetett áthaladni: vagy bedobta az ember az egyforintos menetdíjat a perselybe, és kinyílt a kapu, vagy felmutatta az arra kijelölt folyosó melletti kalitkában ülő személynek a bérletét.
A peronzáró automatákat 1985–86-ban leszerelték. Hátrányuk volt lassú áteresztőképességük, előnyük viszont, hogy szinte kizárható volt a lejárt jegy, bérlet használata. A helyükre felszerelt mechanikus jegylyukasztókkal ez nem megoldható, még akkor sem, ha árgus szemű ellenőrök és a biztonsági szolgálat tagbaszakadt munkatársai próbálnak gátat szabni ennek.
Pedig a hatékony ellenőrzés forintmilliárdokban mérhető, már most is. Ezért tűnik ésszerű megoldásnak Tarlósék részéről, hogy újra felszerelik a budapesti metróhálózat megállóiba a beengedőkapukat, melyeken elektronikus jeggyel lehet keresztüljutni. A járulékos költségekkel együtt a főváros 21 milliárd forintra becsüli a tervezett beruházás büdzséjét, a BKK legalábbis erről az összegről beszélt portálunknak. Önerőből 8 milliárd forintot biztosít Budapest, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió eurós kölcsönt ad. Az erről szóló szerződést tavaly szeptemberben írták alá a felek. A rendszer kiépítésének végéig tőketörlesztési türelmi idő áll fenn, így a visszafizetés csak a rendszer teljes kiépítése után kezdődik meg. Tarlósék a beruházás befejezését követő öt éven belül tervezik törleszteni a hitelt.
A Corvin-negyed metrólejárójánál tavaly júliusban állították fel a teszt-beléptetőkapukat. Azért itt, mert ez a legtágasabb bejárati tér, így a sprintelő utasok meg tudták kerülni a kapukat, az időmilliomosok pedig egy gombnyomással vehetik az akadályt. A közlekedők legnagyobb része most még megkerüli az automatákat, mert siet, de a BKK szerint a teszt jól sikerült, sok információval gazdagodtak.