Az elmúlt hetekben éles össztűz alá vették az MSZP politikusai a paksi bővítést, azonban hétfőn kiderült, hogy az MSZP energiapolitikusának, Józsa Istvánnak a cége 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől a korábbi balliberális ciklusok alatt. Balla György fideszes képviselő szerint vizsgálatot érdemelne, hogyan juthatott egy akkori kormánypárti politikus érdekeltsége ilyen értékű megbízáshoz. Józsa vagyonnyilatkozata alapján 42 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett az érintett időszakban a Gépkar Kft.-ben.
Balla arra is emlékeztetett: a szocialista frakcióvezető-helyettes energiapolitikusként meglehetősen sokat nyilatkozott Paksról akkoriban, és teszi ezt jelenleg is. Véleményét azonban a fideszes képviselő szerint attól függően alakította, hogy cége éppen kapott-e megrendelést. Józsa 2010-ig látványosan érvelt az erőmű bővítése mellett, mostanra azonban a legnagyobb ellenzőjévé vált.
Egyébként Józsa hétfőn azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.
Orbán Viktor azt válaszolta: mivel az orosz–magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül. „Ugyanakkor nincs okom azt feltételezni, hogy az Ön és a Paks között létrejött szerződések mögött visszaélés húzódna meg. Az ellen sem emelhetek kifogást, hogy egy képviselő vállalkozó és vállalkozói jövedelme is van, és azt az elismerést is meg kell adnunk önnek, hogy ezt legalább beírta a vagyonbevallásába.” A kormányfő azt is mondta, hogy az MSZP-s képviselő egy még el sem kezdődött beruházás ügyében gyanúsította meg visszaéléssel a kabinetet. „Még ez is rendben volna, hogy ha önnek nem lett volna ott személyes érdekeltsége” – tette hozzá Orbán.
Nem Józsa az egyetlen egyébként, akinek a véleménye hatalmasat változott az utóbbi időben az atomerőmű bővítése kapcsán. A paksi atomerőmű bővítése nemzeti, stratégiai ügy – mondta Bajnai Gordon még 2010-ben, az ellenzéki összeborulás egyik résztvevőjének akkori álláspontjáról videofelvétel is tanúskodik. Miniszterelnökként még arról beszélt, hogy 2020 és 2022 körül már működhetnének az új paksi blokkok.
A Paks TV-nek nyilatkozva azt mondta: „Most kellett döntenünk arról, hogy egy projekttársaság alakuljon azért, hogy majd tíz-tizenkét év múlva működhessen az az új blokk, blokkok, amelyek Paksot Magyarország meghatározó energiatermelő cégeként megtartják.”
A WikiLeaks által közzétett iratokból kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök már 2008-ban arról beszélt, hogy egy vagy két reaktor építésével kell bővíteni a paksi erőművet – igaz, ez csak hónapokkal később derült ki, később pedig már válságkezelő intézkedésként beszélt a beruházásról.
Egy májusi táviratban pedig már arról számolt be az amerikai nagykövetség, hogy a paksi bővítés pályázatára valószínűleg meghívják az amerikai Westinghouse energetikai céget is, de „több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes”. A nagykövetség ezt a megjegyzését például arra alapozta, hogy Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt, azt mondta a követség egyik munkatársának, hogy az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton (mivel jelenleg orosz technológiával működik a paksi atomerőmű), de reméli, hogy „amerikai vállalatokat is figyelembe lehet majd venni” a beruházásnál.
