Mile: Nem zárhatók ki a politikai szándékok

Az albizottság szerint hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az NBH első számú vezetőjeként találkozott Portik Tamással.

Mile Lajos azt mondta: a rendelkezésre álló dokumentumok megerősítették, hogy az NBH volt vezetője és Szilvásy György is hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. A beszélgetés jellege, a kontextus azt sem zárja ki, hogy bizonyos mértékig politikai szándékok, elképzelések is motiválták a két találkozót – közölte.

A bizottság megállapította, hogy a 2008-as találkozók – melyeket Szilvásy György titokminiszter engedélyezett – megszervezésekor valóban meghatározó cél volt, hogy az NBH a szervezett alvilág működésével, esetleges kötődéseivel kapcsolatban minél több információt nyerjen. Ez szerepel is a nemzetbiztonsági törvény vonatkozó szakaszaiban az NBH és titkosszolgálatok feladatai között – tette hozzá Mile.

A Portik Tamáshoz köthető Energol Rt. titkosszolgálati hátteréről is tárgyalt a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A cég és a szolgálatok kapcsolatát a Belügyminisztérium vizsgálja – értesült a Magyar Nemzet.

Az már korábban ismertté vált, hogy az olajmaffiózó 2008-ban többször egyeztetett a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával, Laborc Sándorral. Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt Laborcnak, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket.

A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították – erről még 2000-ben Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori főnyomozója is beszélt.

Az is kiderült, hogy a találkozót előkészítették, sőt készült anyag arról is, hogy együttműködnének Portik Tamással, arról viszont már nincs semmilyen dokumentum, hogy ez az együttműködés megvalósult-e.

A bizottság feltárta továbbá, hogy a vizsgált időszakban az NBH és a rendvédelmi szervek közötti együttműködés „enyhén szólva problémásnak tekinthető”, például az ellenőrzés hatékonysága, az információáramlás tekintetében.

Mint Mile Lajos kifejtette: a tavaly május 14-én alakult ténymegállapító albizottság célja az volt, hogy a találkozók hátterét, célját feltárja, valamint hogy tisztázzák, van-e, s ha igen, milyen viszonyrendszer a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között. A testület munkavégzésének határidejét két alkalommal hosszabbították meg, legutóbb február 28-áig.

A testület elnöke elmondta, hogy a jogszabályi környezet hiányosságai miatt nem tudtak minden iratba betekinteni. A meghallgatások folyamán pedig nehézséget jelentett, hogy sokan nem vagy máshogyan emlékeztek bizonyos eseményekre, ellentmondások is voltak egyes nyilatkozatok között. Kiderült például, hogy Laborc Sándor az első meghallgatása során valótlanságot állított. Ezzel később szembesítették is, hiszen rosszul emlékezett arra, hogy hány találkozó volt.

A találkozók szervezésében közreműködő Vajtó Lajos a nemzetbiztonsági törvény módosítása után sem jelent meg az albizottság előtt, ami így szabálysértésnek minősül. Emiatt a testület elnöke eljárást kezdeményez az üzletemberrel szemben.

Mile Lajos szerint a bizottság eredményes munkát végzett, de megállapította, hogy a két találkozó és a hátterének feltárása sokkal kiterjedtebb vizsgálódást igényel. A munka folytatható és folytatandó – jegyezte meg a képviselő. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának és ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, s ehhez további jogszabálymódosításokra is szükség van.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.

A dokumentumok alapján 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderült, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.