Nem alaptalan az a Magyar Nemzetben közzétett információ, hogy a kilencvenes években elkövetett leszámolásos merényletekkel összefüggésben eljárás alatt álló Portik Tamáshoz köthető Energol Rt. titkosszolgálati támogatással jelent meg az olajbűnözés terén. Egyebek mellett ez is elhangzott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnapi ülésén, amelyen a polgári titkosszolgálatok vezetői számoltak be az elmúlt évi tevékenységükről, illetve az előttük álló feladatokról. A Magyar Nemzet úgy tudja, a zárt tanácskozáson a Belügyminisztérium képviselője arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az Energol és a szolgálatok kapcsolatát jelenleg is vizsgálják. Az ülésen elhangzott továbbá, hogy az olajos cégnél keletkezett vagyon alvilági újrafelosztása vezetett a kilencvenes években elkövetett leszámolásos merényletekhez.
Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke a zárt ülésre hivatkozva nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit, ezzel együtt közölte, hogy az ügynek folytatása lesz, mert a testület további tájékoztatást kért az erre illetékes szervektől.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett Portik az egykori Katonai Biztonsági Hivatallal is kapcsolatban állt, mivel az Energolt a katonai elhárítás hozta létre.
A jövedéki és olajszőkítési ügyletekből hatalmas vagyonra szert tett „fedőcég” ötvenszázalékos tulajdonosa egy német állampolgársággal is rendelkező autókereskedő, Gulyás Emil volt, a kisebb üzletrészek pedig Portikhoz, ifjabb Gulyás Emilhez, valamint a számos bűncselekmény elkövetése miatt többszörösen börtönviselt Drobilich Gáborhoz és Ferencsik Attilához és a kémelhárítás által gazdaságbiztonsági területen foglalkoztatott Kerekes Istvánhoz tartoztak. A „Guriga tábornokként” elhíresült férfi aktív titkosszolgaként vehetett részt az olajos részvénytársaság megalapításában – majd 1996-ra összekülönbözött Portikékkal, és kivonult a társaság irányításából. Az Energol legjobb éveiben, 1996-tól több mint egy éven át az MSZMP KB volt agitprop alosztályvezetője, Csikós József vezérigazgatóként irányította az olajtársaságot. Az egykori pártmunkás 1995-ig a BM Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartó Hivatalát is vezette.
Portik 2008 nyarán kapcsolatba lépett Laborc Sándorral, a polgári elhárítás akkori vezetőjével. Hangfelvételek tanúsága szerint abban állapodtak meg, hogy Portik megpróbál leleplező információkat gyűjteni az akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Kiderült: Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket. Kapcsolatának törvényességét a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálja.
Portik Tamás – akit hétfőn nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtott a Fővárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben – az Energolon keresztül lebonyolított bűnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel később az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett. A Magyar Nemzet korábban megírta: azt csak találgatni lehet, hogy ebből mekkora részt hasított ki magának az Energol Rt., mint ahogyan azt is, hogy hová vándoroltak a törvénytelenül megszerzett, majd kifehérített összegek.
Az Energol egyik legfőbb beszállítója egy miskolci cég, az ETL Ipari Rt. volt. Az MSZP örökös „energetikai pápájaként” számon tartott Karl Imre 1996-ban, az olajbiznisz legjövedelmezőbb évében ült be az ETL felügyelőbizottságába – írta a Heti Válasz. Karl 1994 és 2002 között országgyűlési mandátummal rendelkezett, majd a Gyurcsány-korszakban már a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese volt. Karlhoz hasonlóan 1996-ban csatlakozott az ETL felügyelőbizottságához Szűcs Erika, az MSZP országos választmányi tagja. Később Miskolc alpolgármestere volt, jelenleg pedig a Demokratikus Koalíció tagja. Szintén ebben az évben lett felügyelőbizottsági tag Lippai Lajos, szocialista országgyűlési képviselő – a politikus Bőcs polgármestereként, 2006-ban hunyt el.
