K. Tamás elmondta: 2006-ban főhadnagyi rendfokozattal a BRFK osztályvezető-helyettese volt és szeptember 18-án, a tévészékház ostromának napján délután a Kossuth térre ment, ahol egyre nagyobb és agresszívebb tömeget látott, majd átküldték mintegy 40 emberrel előbb a Képviselői Irodaházhoz, utána a Szabadság térre a tévészékházhoz.
Az ő feladata az volt, hogy embereivel a tévészékház bejáratánál lévő baranyai századot megerősítse. A tanú elmondta, hogy mikor a térre érkeztek, az ott lévő tömeg szidalmazta őket, letépték a rendőrökről az állományjelzőket, lökdösték őket. A főbejáratnál egy ideig sorfalat álltak, ám az egyre erőszakosabb támadások hatására beszorultak az épületbe. Ez nem utasításra történt, a helyzet hozta így. Ezután több kitörési, tömegoszlatási kísérlet volt, de mindegyik kudarcot vallott – tette hozzá.
A tárgyaláson nyolc év távlatából hosszas polémia alakult ki arról, hogy egyáltalán ki volt a tévészékház épületében az ostrom alatt a parancsnok. Ezt a korábban megkérdezett tanúk sem tudták, kedden pedig K. Tamás több bírói kérdés, illetve a 3 évvel ezelőtti nyomozati vallomásának ismertetése után arra jutott, hogy az adott helyzetben M. Gábor vádlott viselkedett úgy, mint egy parancsnok, de rajta kívül még legalább tíz parancsnok volt a helyszínen.
Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat jelentő Fradi–Újpest-meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében a tévészékház ostrománál történt – mondta egy rendőr tanú az események kapcsán rendőri vezetők ellen indult büntetőper múlt csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Közös parancsnoki döntés volt, hogy az életveszélyessé váló füst miatt hagyják el az MTV-székházat az azt védő rendőrök – mondta az ottani állomány irányításában részt vevő, ma már nyugalmazott rendőr százados a február 4-i tárgyaláson. A januárban meghallgatott komlói rendőrök hiányos felszerelésről, széteső irányításról és folyamatos életveszélyről számoltak be.
2006. szeptember 18-án a fővárosba vezényelt rendőrök több tanú vallomása szerint is azzal indultak útnak, hogy ez csak gyakorlat.
Annak ellenére, hogy a közrendőröket irányítás nélkül hagyták, felsőbb szinteken állandó volt az egyeztetés az ostrom alatt, és Gergényi is a helyszínen lehetett. Korábban elismerte az országos rendőrfőkapitány volt általános helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc utasítottaa tévészékház ostromakor. Továbbá a Demokratikus Koalíció ok nélkül vádolta hamisítással a távirati irodát, amiért Kondorosi Ferenc tanúvallomásáról tudósítva azt írta: Gyurcsány „a minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel”.
A bíró kérdésére, hogy kitől kapott engedélyt az épület elhagyására, a tanú azt mondta: valamelyik helyszínen lévő parancsnoktól, de azt nem tudta, hogy pontosan kitől. Mire a bíró megjegyezte: M. Gábornak is azt rója fel az ügyészség, hogy engedély nélkül feladta az épületet, ám ő is azt állítja, hogy erre kapott engedélyt. De kitől?
A bíró szerint K. Tamás a tévészékház ostrománál nem arra kapott engedélyt, hogy elhagyják az épületet, hanem hogy mikor a vízágyú megérkezik, azt támogassák. Mégis kivonta embereit az épületből úgy, hogy erre utasítást nem kapott. Ez kőkeményen alkalmas lehet parancs iránti engedetlenség megállapítására – jegyezte meg a bíró. A tanú eközben egyre csak azt hajtogatta: szó se volt arról, hogy engedély nélkül elhagyják az épületet, egyszer sem tagadta meg a parancsot.
K. Tamás – aki 16 éven át volt rendőr – 2012 nyarán a V. László és társai ellen indult ügyben lett gyanúsított, hónapokra előzetes letartóztatásba került, jelenleg házi őrizetben van. K. Tamás a BRFK közrendvédelmi főosztályának vezetője volt akkor, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség szerint vezető beosztású hivatalos személy által részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve, folytatólagosan és üzletszerűen követett el vesztegetést.
A Pestisracok.hu tavaly decemberben hozta nyilvánosságra azt a titokban rögzített videofelvételt, melyen K. Tamás arról beszélget V. László egyik emberével, hogy az általuk megbeszélt időpontban, három konkurens szórakozóhelyen személyesen vezeti majd a rendőrségi razziát, de V. László birodalmának főhadiszállására, a Hajógyári-szigetre nem mennek ellenőrizni. Az internetes portál az ügyészségtől kapta meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati módszerekkel rögzített videofelvételeit.
Egy másik nyilvánosságra hozott felvételen a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori osztályvezetője, H. Lajos rendőrségi szolgálati autójában – miközben korrupciós pénzekről beszélnek – V. Istvántól átvesz egy csomagot, amelyben a portál szerint hét és fél millió forint volt.
A keddi tárgyaláson a törvényszék meghallgatta a tévészékház egyik, az In-Kal Security alkalmazásában lévő biztonsági őrét, aki az ostrom idején az épület egyik hátsó, Nádor utcai kapujánál teljesített szolgálatot.
A tanú elmondta, hogy amikor az esti órákban fenyegetőzni kezdtek a téren demonstrálók, 10 rendőrt küldtek a főbejárathoz. Szerinte az éjszaka folyamán a hátsó kapunál nagy volt a forgalom, százas nagyságrendben jöttek-mentek a rendőrök. Ezt a kaput nem érte támadás, a Nádor utcában emberek sétálgattak, nyugalom volt.
A tanú a tévészékház hátsó részében alig érezte a füstöt, könnygázt, ami miatt egyes korábban meghallgatott rendőrtanúk szerint az épületet muszáj volt kiüríteni. A biztonsági őr elmondta: neki nem mondta senki, hogy az épületet miért hagyták el a rendőrök, csak hajnali 3 óra körül szóltak, hogy most már menjen ő is.
A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Fél éve kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere. Az ügyészségnek a 2006 őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőperben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg és legalább egy évig tart.
