Továbbra sem tudni, ki volt a parancsnok

A rendőri vezetők perében kedden K. Tamást hallgatták meg. A férfi gyanúsított a V. László és társai ellen indult ügyben.

Annak ellenére, hogy a közrendőröket irányítás nélkül hagyták, felsőbb szinteken állandó volt az egyeztetés az ostrom alatt, és Gergényi is a helyszínen lehetett. Korábban elismerte az országos rendőrfőkapitány volt általános helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc utasítottaa tévészékház ostromakor. Továbbá a Demokratikus Koalíció ok nélkül vádolta hamisítással a távirati irodát, amiért Kondorosi Ferenc tanúvallomásáról tudósítva azt írta: Gyurcsány „a minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel”.

A bíró kérdésére, hogy kitől kapott engedélyt az épület elhagyására, a tanú azt mondta: valamelyik helyszínen lévő parancsnoktól, de azt nem tudta, hogy pontosan kitől. Mire a bíró megjegyezte: M. Gábornak is azt rója fel az ügyészség, hogy engedély nélkül feladta az épületet, ám ő is azt állítja, hogy erre kapott engedélyt. De kitől?

A bíró szerint K. Tamás a tévészékház ostrománál nem arra kapott engedélyt, hogy elhagyják az épületet, hanem hogy mikor a vízágyú megérkezik, azt támogassák. Mégis kivonta embereit az épületből úgy, hogy erre utasítást nem kapott. Ez kőkeményen alkalmas lehet parancs iránti engedetlenség megállapítására – jegyezte meg a bíró. A tanú eközben egyre csak azt hajtogatta: szó se volt arról, hogy engedély nélkül elhagyják az épületet, egyszer sem tagadta meg a parancsot.

K. Tamás – aki 16 éven át volt rendőr – 2012 nyarán a V. László és társai ellen indult ügyben lett gyanúsított, hónapokra előzetes letartóztatásba került, jelenleg házi őrizetben van. K. Tamás a BRFK közrendvédelmi főosztályának vezetője volt akkor, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség szerint vezető beosztású hivatalos személy által részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve, folytatólagosan és üzletszerűen követett el vesztegetést.

A Pestisracok.hu tavaly decemberben hozta nyilvánosságra azt a titokban rögzített videofelvételt, melyen K. Tamás arról beszélget V. László egyik emberével, hogy az általuk megbeszélt időpontban, három konkurens szórakozóhelyen személyesen vezeti majd a rendőrségi razziát, de V.  László birodalmának főhadiszállására, a Hajógyári-szigetre nem mennek ellenőrizni. Az internetes portál az ügyészségtől kapta meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati módszerekkel rögzített videofelvételeit.

Egy másik nyilvánosságra hozott felvételen a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori osztályvezetője, H. Lajos rendőrségi szolgálati autójában – miközben korrupciós pénzekről beszélnek – V. Istvántól átvesz egy csomagot, amelyben a portál szerint hét és fél millió forint volt.

A keddi tárgyaláson a törvényszék meghallgatta a tévészékház egyik, az In-Kal Security alkalmazásában lévő biztonsági őrét, aki az ostrom idején az épület egyik hátsó, Nádor utcai kapujánál teljesített szolgálatot.

A tanú elmondta, hogy amikor az esti órákban fenyegetőzni kezdtek a téren demonstrálók, 10 rendőrt küldtek a főbejárathoz. Szerinte az éjszaka folyamán a hátsó kapunál nagy volt a forgalom, százas nagyságrendben jöttek-mentek a rendőrök. Ezt a kaput nem érte támadás, a Nádor utcában emberek sétálgattak, nyugalom volt.

A tanú a tévészékház hátsó részében alig érezte a füstöt, könnygázt, ami miatt egyes korábban meghallgatott rendőrtanúk szerint az épületet muszáj volt kiüríteni. A biztonsági őr elmondta: neki nem mondta senki, hogy az épületet miért hagyták el a rendőrök, csak hajnali 3 óra körül szóltak, hogy most már menjen ő is.

A büntetőper bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

Fél éve kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere. Az ügyészségnek a 2006 őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. Az elsőfokú büntetőperben várhatóan több mint száz tanút hallgatnak meg és legalább egy évig tart.