91 hónapja vezet a Fidesz, de még semmi sem dőlt el

Legutoljára 2002-ben nem mérték fölül a Fidesz–KDNP támogatottságát, de vajon mit mutatnak 2014 februárjában az erőviszonyok?

Továbbra is stabilan őrzik pozíciójukat, és jelentős az előnyük a kormánypártoknak a Századvég legfrissebb, február végi pártpreferencia-kutatása szerint is. A biztos pártválasztóknak továbbra is 51 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re, a baloldali összeborulás támogatottsága valamelyest csökkent a januári felméréshez képest. Tovább erősödött a Jobbik, a párt támogatottsága már 16 százalékos, az LMP-re 5, más pártra pedig 1 százalék szavazna – áll a Századvég felmérésében.

Az öt kutatóintézet összesített eredménye alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz–KDNP 50,8, a baloldal 29, a Jobbik 16, az LMP pedig 3,8 százalékra számíthatna. Ennek alapján lefutottnak tekinthető az április 6-ai választás, azonban a bizonytalanok nagy száma és az esetleges mérési pontatlanságok miatt könnyen nagyon szoros eredmény is kialakulhat. A mostani eredmények értékeléséhez érdemes megnézni, hogy a korábbi választások előtt februárban hogyan alakultak az erőviszonyok.

1994 februárjában a Medián adatai szerint a teljes népesség körében 18 százalék a szocialistákra, 10 százalék az SZDSZ-re, 9 a Fideszre, ugyancsak 9 százalék az MDF-re, 7 százalék a Torgyán-féle kisgazdákra, 4 százalék pedig a KDNP-re voksolt volna. A számok alapján egyértelműen látszott, hogy az MDF-kormány vereségre van ítélve, a kérdés csupán annyi volt, hogy milyen összetételű kabinet alakul majd 1994 májusát követően, mivel akkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy a szocialisták egymaguk abszolút többséget szereznek.

A Gallup Intézet 1998 februárjában végzett felmérése szerint a Fidesz és az MSZP a teljes népesség körében 18-18 százalékon állt. Az FKGP 8, az SZDSZ 5 százaléknyi voksra számíthatott volna ebben a körben. Ez a kutatás is jól mutatta, hogy a kormányzó MSZP–SZDSZ-koalíció meglehetősen nehéz helyzetben volt, mivel a második fordulóban a kormányváltó szavazatok lényegesen többen voltak, mint azok, akik a szociálliberális folytatást szerették volna.

2002 februárjában a Tárki adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók körében az MSZP 45, a Fidesz–MDF 42, az SZDSZ 5, a MIÉP 3 százalékon állt. A Medián szintén ugyanebben a hónapban mért adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 44, a Fidesz–MDF 41, az SZDSZ 7, a MIÉP 4 százalékon állt. Mind a két felmérés akkor egyértelműen megjósolta az Orbán-kormány bukását, csupán az arányában tévedett. Mint ismert, 2002. április 7-én az MSZP 42,05, a Fidesz–MDF 41,07, az SZDSZ pedig 5,57 százalékot ért el.

A nyolc éve tartott választás előtti februárban a Medián szerint a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 49, az MSZP 43, az SZDSZ 3 százalékon állt. Ez egyértelműen a Gyurcsány-kormány bukását jelezte előre, amely végül nem következett be az áprilisi voksoláson. A Tárki is Fidesz-előnyt mért: a Fidesz–KDNP 48, az MSZP 43, az SZDSZ 4 százalékon állt a biztos szavazók körében. Egyedül az Ipsos jelzett abban a hónapban szoros eredményt: mindkét nagy pártot 43 százalékra lőtte be.

A 2010-es országgyűlési választás idején gyakorlatilag csak az volt a kérdés, hogy a Fidesz–KDNP megszerzi-e a kétharmados többséget. A februári mérések azt mutatták, hogy ez sikerülni fog, mivel az intézetek nagyjából 58-63 százalékra lőtték be a későbbi győztest. Az MSZP-nek 18-23, a Jobbiknak 10-15, az MDF-nek 2-5, az LMP-nek 1-5 százalékot jósoltak. A 2010. áprilisi adatok fényében a Fidesz–KDNP-t körülbelül 6-10 százalékkal mérték felül, a szocialista pártot nagyjából eltalálták, míg a Jobbikot alulmérték. Az MDF–LMP-versenyfutást végül utóbbi úgy nyerte meg, hogy több mint 7 százalékot szerzett a választásokon, tehát az ökopárt támogatottságát is meglehetősen alábecsülték a felmérések.

Az elmúlt öt országgyűlési választás előtt készült februári felmérések közül egyedül a 2006-os lóg ki. Akkor az intézetek egyértelműen ellenzéki győzelemre számítottak, ehelyett a kormányzó MSZP–SZDSZ-kettős még a 2002-es szereplésénél is jobb eredményt ért el. Ami a mostani kormánypártok számára egyértelműen figyelmeztető jel, hogy mind 2006-ban, mind 2010-ben lényegesen jobb számokat mutattak az intézetek, mint amit végül a választáson kapott a párt. Legutóbb 2002-ben sikerült a februári felméréseknek eltalálniuk azt a százalékos eredményt, amit a Fidesz végül kapott a voksoláson.

A balliberális ellenzék egyesülését követően, 2014 januárjában is magabiztosan vezette a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ami azt jelenti, hogy a jobbközép szövetség már 90 hónapja a legnépszerűbb politikai erő Magyarországon. Mindezek ellenére óriási hiba lenne a kormánypártok részéről, ha lefutottnak hinnék a voksolást, mivel például 1998-ban is jelentősnek tűnő hátrányt dolgozott le az ellenzék az MSZP–SZDSZ-szel szemben.