„Az adatfelvételt a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint” – tudatta a Tárki.
A januárban még külön, pártonként kérdezett MSZP, Együtt–PM és Demokratikus Koalíció alkotta Összefogás a teljes népesség körében 21 százalékot kapott volna, ami a listára együttesen is ugyanekkora szavazótábort jelent februárban. A pártválasztók körében viszont a három párt összege januárban 35 százalék volt, az együttes lista támogatottsága februárban 27 százalék.
A Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15 százalékuk, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra.
A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–KDNP 51, a Gyurcsány–Mesterházy–Bajnai-lista 26, a Jobbik 18, az LMP 5 százalékon állt februárban.
Az intézet szerint a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az eddigiektől eltérő eredményhez, hiszen a januárban általuk mért 40 százalékról 22 százalékra csökkent a bizonytalanok száma.
A baloldali ellenzékkel való elégedetlenséget – a kormánypártok dupla akkora támogatottsága mellett – az is jelzi, hogy a megkérdezett választók közül Orbán Viktort csaknem háromszor annyian tartják a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek (38 százalék), mint az ellenzéki összeborulás jelöltjét, Mesterházy Attilát, akit mindössze a válaszadók 14 százaléka tart a legalkalmasabbnak.
A Tárki felmérése alapján a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40 százalék), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39 százalék). Az iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot 39 százalék adott az Orbán-kabinetnek, 31 százalék közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26 százalék.
A közvélemény-kutató intézet következtetése szerint ebből az szűrhető le, hogy a Fidesz–KDNP-nek kedvező politikai hangulat leginkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze. Összegezve a felmérést a kutatók arra jutottak, hogy a pártpreferencia-adatok mellett más tényezők is a jelenlegi kormánykoalíció, a Fidesz–KDNP-lista sikerét vetítik előre az április 6-i választásokon.
Korábban az Ipsos arról számolt be február elején, hogy aktivizálódtak a választópolgárok, és ennek következtében több pártnak is sikerült gyarapítania táborát: erősödött a legtöbb támogatóval bíró Fidesz–KDNP és a rangsorban harmadik Jobbik is. A kormánypárti szövetség hívei aktívabbak is, mint a támogatottság szempontjából második baloldali összefogásé.
A balliberális ellenzék egyesülését követően is magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ami azt jelenti, hogy a jobbközép szövetség már 90 hónapja a legnépszerűbb politikai erő Magyarországon. Mindezek ellenére óriási hiba lenne a kormánypártok részéről, ha lefutottnak hinnék a voksolást, mivel például 1998-ban is jelentősnek tűnő hátrányt dolgozott le az akkori ellenzék az MSZP–SZDSZ-szel szemben. Olvassa el az mno.hu elemzését.
