Összeállt a balliberális tábor, mégis le van maradva

Pártok erőviszonyai ma, és a korábbi ciklusok hasonló időszakában. Óriási tévhitet oszlat el az MNO.

16 évvel ezelőtt szintén bő négy hónappal a parlamenti voksolás előtt a Gallup Intézet adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 36, a Fidesz–MPP 26, az FKGP 18, az MDF és az SZDSZ pedig 7-7 százalékon állt. A Szonda Ipsos a teljes népesség körében az MSZP–SZDSZ kettősnek 27, míg Fidesz–MDF–FKGP hármasnak 28 százalékot mért. Bár a szocialisták vezettek, mégis az ellenzéki szavazók voltak többségben, és a pártok közötti távolság lényegesen kisebb volt, mint ami ma a baloldali összeborulás és a Jobbik között van.

2002 januárjában a Szonda Ipsos a biztos szavazók körében az MSZP-nek 44, a Fidesz–MDF-nek 38, az SZDSZ-nek 6, míg a MIÉP-nek 5 százalékos támogatottságot mért, ami viszonylag magabiztos balliberális győzelmet vetített előre áprilisban. A Medián a biztos szavazók körében 45 százalékos MSZP-, 40 százalékos Fidesz–MDF-, és 5 százalékos SZDSZ-támogatottságot mért. Mindét adat egyértelműen cáfolja azt a napjainkra teljesen elfogadottnak számító toposzt, hogy a 2002-es választások előtt a Fidesz vezetett volna, sőt a januári adatok fényében pont az akkori kormánypárt tudott javítani korábbi kedvezőtlen helyzetén.

2006 januárjában a Szonda Ipsos adatai szerint a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 45, az MSZP 43, míg az SZDSZ 4 százalékon állt. Egy akkori választáson a jobbközép ellenzék győzött volna, de mint ismert, végül áprilisban maradt a Gyurcsány–Kuncze-koalíció. Hasonló eredményt láthattunk a Mediánnál is, ahol a Fidesz–KDNP 47, az MSZP 44 százalékon állt. Nyolc évvel ezelőtt tehát az ellenzék vezetett minimális előnnyel, de végül mégis az MSZP–SZDSZ-koalíció örülhetett.

Négy évvel ezelőtt már gyakorlatilag teljesen lefutott volt a verseny, amit az összes közvélemény-kutató előre is jelzett, mégis érdemes egy azóta sem vizsgált jelenségre fölhívni a figyelmet. A Tárkinál a Fidesz–KDNP kontra MSZP verseny akkor 62:22-re állt, míg az Ipsosnál 63:21-re. Ezzel szemben az áprilisi választáson a Fidesz csupán 52 százalékot szerzett, ami bő tíz százalékkal kevesebb volt, mint amit a felmérések mutattak. Persze ezt lehet azzal magyarázni, hogy a választás már lefutott, így az akkori ellenzéki párt hívei inkább voksoltak más erőkre, de a mostani eredmények fényében ezt egyben figyelmeztetésnek is kell vennie a Fidesz–KDNP-nek.

Az elmúlt öt parlamenti választás előtti erőviszonyok alapján kijelenthető, hogy kormánypárt még nem állt olyan jól, mint most. Bár 1998-ban a szocialisták viszonylag magabiztos fölénnyel vezettek, de a kétfordulós választási rendszer miatt a balliberális kormánnyal szembeni szavazók a második körben egy erő mögé tudtak besorolni. A januári eredmények alapján egyedül 2006-ban tudott vert helyzetből fordítani az éppen aktuális kormány. Az április 6-i választások mindezek ellenére egyáltalán nem tekinthetők lefutottnak, főként a bizonytalanok nagy száma miatt, és az új választási rendszerből fakadó eddig nem ismert tényezők miatt.