Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden hivatalába kérette Alekszandr Tolkacsot, az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetét, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre – tudatta a Külügyminisztérium közleményben az MTI-vel.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és Oroszország lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja. Magyarország minden esetben a békés, erőszakmentes megoldást tekinti elfogadhatónak – mondta Németh Zsolt –, ezért határozottan szorgalmazza, hogy a krími konfliktus rendezéséért haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden érintett fél bevonásával.
Kijev kész „új stílusú” kapcsolatokat kiépíteni Moszkvával, amennyiben az tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, beleértve az ország külpolitikai irányvonalának szabad megválasztását – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijevi sajtótájékoztatóján kedden Kijevben.
Ismételten hangsúlyozta: nincs semmi jogalapja annak, hogy Oroszország megszegjen több kétoldalú megállapodást, és katonáit egy szuverén állam területére vezényelje. „Ezért újra felszólítjuk az orosz kormányt és az orosz elnököt, hogy azonnal hagyjon fel a katonai agresszióval Ukrajna területén” – szögezte le.
Arszenyij Jacenyuk megerősítette, hogy Kijev külpolitikai irányvonalában az Európai Unióval való társulást választja. A kormányfő emlékeztetett Moszkva szemrehányásaira, amelyek szerint az ellenzék nem teljesíti a február 21-én Vikor Janukovics akkori elnökkel kötött egyezségben foglaltakat. Jacenyuk ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy éppen Janukovics volt az, aki az ukrajnai belpolitikai válság rendezését célzó megállapodást megszegte.
Bosszantó, hogy Oroszország végül nem lett részese ennek a megállapodásnak – jelentette ki, arra utalva, hogy Moszkva képviselője nem volt hajlandó aláírni az egyezségről szóló dokumentumot.
Jacenyuk kifejtette, hogy a megállapodásban foglaltak alapján a parlament alkotmányos többséggel szavazta meg a 2004-es alaptörvényhez való visszatérést, aminek aláírását Janukovics másnap nyilvánosan megtagadta, és ezzel felrúgta az egyezséget.
Szavai szerint az új kormány éppen úgy alakult meg, ahogy az le van írva a megállapodásban, azaz alkotmányos többséggel szavazta meg a parlament. „Ezért az az érv, miszerint az ellenzék állítólagosan megszegte volna a megállapodást, nem igazolja az orosz csapatok bevonulását Ukrajna területére” – szögezte le.
„Kitalált indoknak” nevezte az orosz fél részéről elhangzott másik állítást is, miszerint a parlament eltörölte a kisebbségi nyelvtörvényt. Jacenyuk szerint a nyelvtörvény továbbra is hatályban van, mivel az eltörléséről hozott parlamenti határozatot Olekszandr Turcsinov házelnök és ügyvivő államfő nem írta alá.
A visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia – keddi közös miniszterelnöki nyilatkozatának főbb elemeit ismertetve az államtitkár azt mondta: az események ez országokat 1956-os, 1968-as és 1981-es történelmi tapasztalataikra emlékeztetik.
A visegrádi országok kormányfői a nyilatkozatban elítélték és súlyos eszkalációnak nevezték, hogy az orosz parlament – az ukrán kormány akaratával szemben – felhatalmazást adott a fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján való enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.
Csökkent a veszélye annak, hogy tovább éleződjön a helyzet Ukrajnában, a válság megoldása csak tárgyalásos úton elfogadható – mondta Martonyi János külügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában kedden.
A tárcavezető kiemelte: bár az orosz nagykövet bekéretésétől az orosz politika nem változik, egy ilyen lépés alkalmas arra, hogy Magyarország jelezze aggodalmait, ismertesse álláspontját, és megkérdezze a diplomatát, hogyan látja a helyzetet. Ez volt a célja annak, hogy kedden a Külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet. Martonyi János kijelentette: a visegrádi csoport és az Európai Unió egységesen legitimnek tekinti a jelenlegi ukrán kormányt és parlamentet.
Orbán Viktor az ukrán válsággal kapcsolatban kedden az Országházban azt hangsúlyozta, hogy tárgyalásos megoldásra van szükség. A kormányfő kifejtette: a csütörtöki, brüsszeli uniós csúcstalálkozón azt az álláspontot képviseli majd, hogy az Európai Uniónak azonnal válaszlépést kell tennie az orosz katonai megmozdulásokra, ez azonban nem lehet katonai természetű, Oroszországnak és az EU-nak tárgyalnia kell. Az uniós válaszlépésnek „határozottnak, azonnalinak és integrációs természetűnek kell lennie” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az erre vonatkozó magyar javaslatot megteszik majd Brüsszelben. „A háború egyetlen alternatívája a tárgyalás. Mi tárgyalást akarunk, és nem fegyveres konfliktust. Békét akarunk, és nem vért” – fogalmazott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de a lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja. Az államfő közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel, csak akkor döntene az orosz katonák bevetéséről, „ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot”. Hozzátette: ha Kelet-Ukrajnában törvényellenes cselekményekre kerülne sor, és az ott élők segítséget kérnek Moszkvától, „Oroszország jogot formálna arra, hogy a rendelkezésére álló eszközöket alkalmazza”.
Oroszország pozitív választ adott a NATO megkeresésére, így várhatóan szerdán nagyköveti szinten összeül a 28 szövetséges és Oroszország képviselőiből álló NATO–Oroszország Tanács az ukrán válság megtárgyalására – értesült kedd kora délután az MTI.
