Az öt halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat elsőrendű vádlottja, a szerb B. Dragan is részben beismerő vallomást tett a korábbi tárgyaláson, de a két férfi több emberölésnél is egymást vádolja a legsúlyosabb cselekményekkel.
A vád szerint a csepeli eperföld környékén négy hajléktalan – köztük az első- és a másodrendű vádlott – 2010-ben megölte egy haragosukat, 2011-ben pedig az első- és a másodrendű vádlott egy közelben élő család négy tagját. Az áldozatokat súlyosan bántalmazták, megfojtották, felakasztották, a holttesteket elégették és a Dunába szórták, vagy földdel betemették. Emellett több más súlyos, erőszakos bűncselekménnyel is megvádolták a szerb férfit és hajléktalantársait.
A vádirat szerint a szerb férfi hazájában megszökött a börtönből, és 2007-ben Magyarországra jött. A fővárosban a Boráros téren ismerkedett meg csepeli hajléktalanokkal, akik azt hitték róla, hogy háborús cselekményekben vett részt a volt Jugoszláviában.
A nyomozás 2011. augusztus 3-án indult azért, mert egy csepeli sértettet elcsaltak a lakásáról, bántalmazták, elvették értékeit, majd megkötözték, nyakig földbe ásták, de a férfinak sikerült elmenekülnie. Emiatt egy másik eljárásban a szerb férfi már első fokon, nem jogerősen kilenc évet kapott.
A szerdai tárgyaláson a kecskeméti születésű, 35 éves másodrendű vádlott elmondta, hogy többször volt büntetve, a vádbeli cselekmények előtt Bécsben a köztisztasági vállalatnál volt gépkocsivezető, és 1500-2000 eurót keresett havonta.
Az egyik vádpont szerint H. Viktor sértettre a hajléktalantábor több tagja is haragudott, ezért elhatározták, hogy megleckéztetik. 2010 szeptemberében B. Dragan és a másodrendű vádlott két husángot vágott az erdőben, összeverték velük a sértettet, majd bekötözték sebeit, tiszta ruhát adtak neki, de végül mégiscsak arra jutottak, hogy veszélyes lenne elengedni, mert értesítené a rendőrséget. Ezért hátrakötött kézzel felakasztották egy közeli fára, méghozzá úgy, hogy kissé leérjen a lába, és így sokáig szenvedjen, mielőtt megfullad. Az első- és a másodrendű vádlott vallomása a tekintetben ellentmondó, hogy kinek az ötlete volt az akasztás.
A másodrendű vádlott szerint Dragan manipulálta társait, „okosan szőtte a hálóját”, mindenki félt tőle, senki sem tudta, ki lehet a következő áldozat. A sértett például önként dugta a fejét a hurokba, mert azt hitte, hogy végül mást fognak felakasztani, és volt olyan elkövető, aki azt mondta élettársának az akasztás előtt, hogy ha nem térnének vissza húsz percen belül, akkor meneküljön.
A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat a Dunába szórták.
A vád szerint 2011-ben B. Dragan és a másodrendű vádlott egy közelben élő család négy tagját irtotta ki. A másodrendű vádlott szerint ezt is a szerb férfi találta ki, és azt szerette volna, ha ő is átesik a tűzkeresztségen, azaz embert öl, ezért az volt a terv, hogy a család két tagjával a másodrendű vádlott végez. Ő annyit elismert, hogy az egyik családtagot baltával fejbe ütötte, de szerinte végül mind a négy embert B. Dragan fojtotta meg, ő csak közreműködött némelyik gyilkosságban, illetve a holttestek eltüntetésében. Az áldozatokat egy gödörben elégették, majd földet szórtak a maradványokra.
B. Dragan az előző tárgyaláson arról beszélt, hogy a család több tagját is a másodrendű vádlott ölte meg.
A csepeli hajléktalantáborról a marihuánára utalva B. Zsolt az mondta: „ezt az egész társaságot a rohadt fű tartotta össze”.
A büntetőpernek hat vádlottja van, közülük a négy emberöléssel vádolt férfi van előzetes letartóztatásban.
Az első- és a másodrendű vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten, több ember, illetve részben védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett – emberöléssel vádolják.
A szerdai tárgyaláson megjelent a hatodrendű vádlott, B. Dragan volt élettársa, aki nem ment el az első tárgyalásra. A csepeli hajléktalangyilkosságok büntetőpere a vádlottak meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
