A honvédelmi miniszter kedden Kiskunhalason, a Fidesz–KDNP Bács-Kiskun megyei 5-ös számú választókerületi kampányközpontjában tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nagyon tiszta a képlet: a jelenleg nyílt versenyben álló, „fej fej mellett haladó” két nagy ellenzéki erő nem árul zsákbamacskát, őszintén kimondják, hogy megválasztásuk esetén szakítanának az Orbán-kormány rezsicsökkentő politikájával.
Hende Csaba szerint emiatt soha nem voltak még a mostanihoz hasonlóan „egyszerűek és világosak” a választási lehetőségek: aki többet szeretne fizetni a közszolgáltatásokért, az támogassa az ellenzék jelöltjeit, aki pedig a kabinet rezsicsökkentési törekvéseinek folytatásával ért egyet, szavazzon a Fidesz–KDNP jelöltjeire.
A miniszter kiemelte: a kormánykoalíció pártjai az elmúlt négy évben elvégzett munka eredményeire alapozzák kampányukat és győzelmi várakozásaikat. Azt mondta: amikor 2010-ben átvették az ország irányítását, „szakértői elemzések alapján Magyarország közelebb volt az államcsődhöz, mint Görögország”. Ebből a helyzetből sikerült kilábalni, és immár az emberek számára is érzékelhető fejlődést, illetve életszínvonal-javulást elérni, miközben a görögök azóta is a válság súlyos következményeivel küszködnek – fűzte hozzá.
Hende Csaba arra biztatta a magyar választókat, hogy április 6-án, a demokrácia nagy ünnepén éljenek állampolgári jogukkal, menjenek el szavazni és voksoljanak lelkiismeretük szerint.
Újságírói kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a magyar hadiipar „látott már szebb napokat”. Felidézte: ezen a területen a Varsói Szerződés felbomlásáig 35-40 ezer ember dolgozott, a hadiipar egésze azonban ezután összeomlott, és azóta csak kisebb ágai tudtak „lábra kapni”.
Hangsúlyozta: a következő évtized a honvédség „felszerelésének és újrafegyverzésének” időszaka lesz, amelyben számítanak a magyar cégek minél nagyobb arányú közreműködésére. „Most a haderő átmeneti, válságos időszakban van, amikor megpróbál egy alacsonyabb szinten stabilizálódni, emiatt a meglévő készleteit éli fel, és a tisztképzésen, valamint a jól képzett állomány megtartásán van a hangsúly” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a honvédelmi költségvetés 2016-tól tíz éven át évente a bruttó nemzeti össztermék 0,1 százalékával fog nőni, ami számítások szerint 2022-ig 800 milliárd forintos többletforrást jelent. Ez „elegendőnek tűnik” a legfontosabb fejlesztések megvalósítására – tette hozzá a miniszter.
Bányai Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a tájékoztatón rámutatott: az előző uniós pénzügyi ciklusban, 2007–2013. között mindössze 1030 milliárd forint jutott a magyar gazdaság fejlesztésére. Ennyit kapott „örökül” az ország az előző kormánytól – mondta, hozzátéve, hogy az Orbán-kabinet ezzel szemben ennek az összegnek mintegy négyszeresét, 4200 milliárd forintot tud „felajánlani” erre a célra.
