Zsigó Róbert szerdán Budapesten sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a Fidesz célja, hogy még több rendőr és még hatékonyabb igazságszolgáltatás legyen. Véleménye szerint a Gyurcsány-korszakban a kistelepüléseken tipikus bűncselekmények felderítéséhez a létszámhiányos és legyengített rendőrségnek sok esetben nem volt megfelelő eszköze, ráadásul a „lanyha” törvények miatt az igazságszolgáltatás kezében sem volt megfelelő eszköz ahhoz, hogy a bűnösöket megbüntesse.
A politikus azt mondta, ahogy vállalták, megerősítették a rendőrséget, bevezették a jogos védelem lehetőségét, ami lehetőséget ad az áldozatnak saját testi épsége védelmére, ha éjjel fegyveresen vagy csoportosan támadják meg. Ezek az esetek főleg kistelepülésen fordulnak elő, és kiszolgáltatott, egyedül élő idős emberek ellen követik el – közölte.
Kitért arra, hogy most már kiemeltnek számítanak az idősek ellen elkövetett bűncselekmények, így idős ember kirablásáért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár. Jóval szigorúbban bünteti az új Btk. az idősek sérelmére elkövetett kifosztást, sikkasztást és csalást is.
Zsigó Róbert elmondta, a lopást ugyancsak szigorúbban büntetik, és a sok település életét megkeserítő falopás is büntethetővé vált. Közölte, a kistelepülések biztonsági rendszerrel nem védett boltjaiban különösen gyakoriak voltak a lopások, most már azonban bizonyos értékhatár alatt szabálysértésnek minősül, így szankcionálható a lopás. A bolti lopások száma 40 százalékkal csökkent.
A Demokratikus Koalíció kedd esti kampányrendezvényén elhangzott, a kormányt bíráló Gyurcsány-beszédre reagálva a Fidesz szóvivője azt mondta, a választópolgárok ne az alapján ítéljék meg Gyurcsány Ferencet, amit mond, hanem az alapján, amit 2002 és 2010 között miniszterelnöki főtanácsadóként, illetve kormányfőként tett. Akkor 15-ször emelték a rezsiárakat, megszüntették a családi adókedvezményt, eltörölték a családi adórendszert, elvették a 13. havi nyugdíjat, bevezették a vizitdíjat – sorolta.
Arra a kérdésre, miszerint a Magyar Nemzet úgy tudja, szerdán a baloldali ellenzék mind a 106 egyéni választókerületben elkezdi terjeszteni a személyre szabott, a fideszes egyéni jelölteket lejárató tartalmú, Ron Werber bábáskodása mellett elkészített szórólapokat, Zsigó azt mondta, a szocialistáknak inkább arra kellene magyarázatot adniuk, honnan vannak Simon Gábor eltitkolt százmilliói, és hány szocialista politikusnak van még hamis külföldi útlevele. Véleménye szerint a baloldalon semmi nem változott, a politikusok, a program és a gyűlöletkampány is ugyanaz.
Egy másik kérdésre, mit szólnak ahhoz, hogy az MSZP feljelentést tett bennfentes kereskedelem miatt, mert egy könyv szerint Matolcsy György jegybankelnök gazdasági miniszterként bennfentes információkat árult el a Goldman Sachs bankárainak, Zsigó Róbert közölte, ha már a baloldal elment az ügyészségre, akkor azt ajánlja nekik, hogy mondják el ott, mit takargatnak a Simon-ügyben eltitkolt százmilliókkal kapcsolatban.
A miniszterelnök-jelölti vitával kapcsolatban a Fidesz már elmondta az álláspontját – szögezte le a párt szóvivője arra a kérdésre, hogy mit válaszolnak arra, hogy az ellenzéki összefogás vezetői kedden nyílt levélben szólították fel Orbán Viktor kormányfőt arra, álljon ki vitára.
A devizahitelesekkel kapcsolatban közölte, az Alkotmánybíróság döntését a kormány a nap folyamán tartott ülésén értékeli. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a gazdasági lehetőségekhez képest mindent megtettek az ügyben. A Kúriától továbbra is várják a választ az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve az árfolyamrés ügyében – tette hozzá. A kérdést jogszerűen kell megoldani, a céljuk az, hogy egyetlen lakáscélú devizahitel-szerződés se maradjon Magyarországon – fejtette ki, egyben biztatta az érintetteket, hogy lépjenek be az árfolyamgátba, amíg rendezni tudják problémáikat.
Zsigó Róbert reagált arra is, hogy a Népszabadság szerint a választás után kiigazításokra lesz szükség, mert több százmilliárd hiányzik a büdzséből ahhoz, hogy tartani lehessen a 2014-es háromszázalékos hiánycélt. A szóvivő kijelentette, a Fidesz nem támogat semmiféle megszorítást, szigorú költségvetési gazdálkodást folytatnak, 2010 óta nem voltak megszorító intézkedések, azóta minden költségvetési évben tartani tudták a 3 százalékos hiánycélt, ezért szabadult ki az ország az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.