Az áramcégek a fogyasztáshoz tartozó áramvételezés alapján kategorizálják vállalati ügyfeleiket: az alacsonyabb feszültséget használó cégek mintegy 15 százalékkal drágábban kapják az áramot, mint azok, akik magasabb feszültségen vételezik az energiát. Ugyanakkor egy korábbi gazdasági minisztériumi rendelet kötelezte az áramszolgáltatókat arra, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél ehhez a műszaki feltételek adva vannak, automatikusan sorolják át egy kedvezőbb, köztes kategóriába, a kedvezőtlen besorolás miatti túlfizetés összegét pedig – 2008-ig visszamenőleg – adják vissza a fogyasztóiknak.
Az energiavállalatok elosztócégei azonban „nem kapkodták el” ezt az átsorolást, így – a Hvg.hu által megszólaltatott energiaaudit-cég szerint – minden negyedik-ötödik vállalkozás évek óta jóval, eddig átlagosan 1-1,2 millió forinttal többet fizethet az áramért, mint amennyit 2008 óta jogszerűen kellene.
A rengeteg rosszul kategorizált cég túlfizetése miatt létrejövő extraprofitot ráadásul az elosztócégek szedik be, így ez a pénz nem biztos, hogy megjelenik azoknak a nagy áramszolgáltatóknak a mérlegében, amelyek a közvélemény és a hatóságok homlokterében vannak.
A portálnak nyilatkozó szakértő szerint az így beszedett pluszpénz tízmilliárdos nagyságrendű lehet, azaz jogszerűen ennyi járhatna vissza a szolgáltatóktól a fogyasztóknak; köztük nemcsak vállalkozásoknak, hanem sok társasháznak is.
Térségünkben a magyar vállalati áram egyébként is drágának számít: a régióban csak Ausztriában és Szlovákiában magasabb az ára, mint hazánkban, mindenhol máshol olcsóbb. Hasonlóan a lakossági áram rezsicsökkentés előtti árához, amelynek árszintje 2011-ben a második legmagasabb volt Európában; csupán ebben az évben a – Horn-kormány elhibázott privatizációja miatt német és francia kézbe került – áramszolgáltatók 31 milliárd forint nyereséget tehettek zsebre. A rezsimérséklés ezt az extraprofitot vágta vissza.
2013 májusában Orbán Viktor Brüsszelben bejelentette: a tervek szerint folytatódik a rezsicsökkentés, amely nemcsak a háztartásokat, hanem a vállalkozásokat is érinti majd. A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy nem csupán a lakosság körében, hanem az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében.
A nagy közműcégek, köztük az áramszolgáltatók, már korábban is hevesen tiltakoztak a rezsicsökkentés bevezetése ellen is, bíróságon támadták meg a rendeletet, hangjuk egészen Brüsszelig elhallatszott.
A közműszolgáltatók más eszközökkel, vagyonfelértékeléssel és előre hozott osztalékkifizetéssel is megpróbálták kimenteni a pénzt. Ezek közül az egyik legkirívóbb az Elmű-Émász-csoport esete volt, amely szokatlanul korai időpontban – egyesek szerint szándékosan még a választások előtt – akart több mint 16 milliárd forintot kiosztani a tulajdonosok között.
Az energiacégek szeretnék a rezsicsökkentés miatt lecsökkent extraprofitjukat pótolni – mondta a pénzkimentési akciók kapcsán a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa. Németh Szilárd ugyanakkor hozzátette: a kormánytöbbség minden eszközt meg fog ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne juthassanak hozzá. Így például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kezdeményezte az Elmű-Émász-társaságok tulajdonában lévő villamosenergia-elosztók – mint engedélyesek – előzetes mérleg- és eredményadatainak előre hozott bekérését, a kormány kezdeményezésére pedig további szigorú ellenőrzések várhatók.
