Kövér László a fórumon megtartott beszédében kiemelte, 2010-ben a polgári kormány olyan költségvetést vett át Bajnai Gordon kabinetjétől, amelyben az előre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányhoz képest plusz 500 milliárd forintos lyuk volt. Brüsszel az államháztartási hiány csökkentésére kényszerítette a hivatalba lépő kormányt, amely két alternatíva közül választhatott: vagy folytatja az előző kabinet által megkezdett megszorítóutat fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel, a közszolgáltatások minőségének és az önkormányzatok támogatásának csökkentésével, vagy más megoldás után néz – emlékeztetett a házelnök.
A megszorítások útja katasztrófába vezetett volna, ezért döntött a Fidesz-kormány az egyesek által csak unortodox gazdaságpolitikának nevezett „gazdasági szabadságharcról”, ami a bankszféra megadóztatását és a különadók bevezetését is magában foglalta – mondta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban elmondta, a kormányváltást követően 1442 ügyben indult vizsgálat. Ebből 2013 novemberéig 110 esetben készült nyilvános összegzés, vagyis ennyi volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyben „érzésünk szerint valami disznóság történt” – közölte Kövér.
A 110 ügyből 61 feljelentés született, mert „az ügyek egy részét olyan jól gombolyították, csomózták össze jól fizetett ügyvédi irodák”, hogy az a megállapítás tehető, hogy „nem minden jogellenes, ami tisztességtelen” – fogalmazott a házelnök.
A fórumon Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a friss közvélemény-kutatások szerint a teljes népességben a Fidesz 40 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a baloldali összefogás 19, míg a Jobbik 12 százalékon áll.
