A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer, állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre – folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar. Emellett több mint 80 ezer olyan honosított ember van, aki rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni.
Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége már regisztrált – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a szatmári város művelődési központjában mintegy négyszáz ember előtt megtartott fórumon a témával kapcsolatban kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Mint mondta, az alkotmányban is rögzített passzus értelmében a külhoni nemzetrésznek kell megmondani azt, hogy mi szükséges a megmaradásukhoz, és az állam az általuk kidolgozott autonómiakoncepció mögé áll.
Ez azt jelenti, hogy a tömbmagyarság egy területi, a szórványmagyarság pedig egy kulturális autonómiát szeretne elérni – mondta Semjén Zsolt. Fontos látni azt is – folytatta –, hogy a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
„Nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél vagy nemzetnél sem, ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha másoknak szabad, akkor nekünk is az” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ha nem így lenne, azt fogadnánk el, hogy másodrangú emberek vagyunk, nemzeti érdekeinket azonban nem rendelhetjük más országok belpolitikája és érdekei alá.
Kövér László a fórumon megtartott beszédében kiemelte, 2010-ben a polgári kormány olyan költségvetést vett át Bajnai Gordon kabinetjétől, amelyben az előre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányhoz képest plusz 500 milliárd forintos lyuk volt. Brüsszel az államháztartási hiány csökkentésére kényszerítette a hivatalba lépő kormányt, amely két alternatíva közül választhatott: vagy folytatja az előző kabinet által megkezdett megszorítóutat fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel, a közszolgáltatások minőségének és az önkormányzatok támogatásának csökkentésével, vagy más megoldás után néz – emlékeztetett a házelnök.
A megszorítások útja katasztrófába vezetett volna, ezért döntött a Fidesz-kormány az egyesek által csak unortodox gazdaságpolitikának nevezett „gazdasági szabadságharcról”, ami a bankszféra megadóztatását és a különadók bevezetését is magában foglalta – mondta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban elmondta, a kormányváltást követően 1442 ügyben indult vizsgálat. Ebből 2013 novemberéig 110 esetben készült nyilvános összegzés, vagyis ennyi volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyben „érzésünk szerint valami disznóság történt” – közölte Kövér.
A 110 ügyből 61 feljelentés született, mert „az ügyek egy részét olyan jól gombolyították, csomózták össze jól fizetett ügyvédi irodák”, hogy az a megállapítás tehető, hogy „nem minden jogellenes, ami tisztességtelen” – fogalmazott a házelnök.
A fórumon Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a friss közvélemény-kutatások szerint a teljes népességben a Fidesz 40 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a baloldali összefogás 19, míg a Jobbik 12 százalékon áll.
