Répássy Róbert kiemelte: bővült az uzsora elleni fellépés magánjogi eszköztára is. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az uzsorás szerződés definíciója és a hozzá fűzött jogkövetkezmény tárgyalásakor kimondja, hogy „ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásában feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis”. Az új Ptk. lehetővé teszi a bíróság számára, hogy részben vagy egészében elengedje a szerződés semmissége miatt a pénzvisszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná. Az ügyész pedig keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása iránt – tette hozzá.
Répássy Róbert hangsúlyozta: az uzsora áldozatairól sem feledkezik meg az állam, segíti a krízishelyzetbe került állampolgárokat, ennek azonban feltétele, hogy az áldozat ki akarjon törni ebből a helyzetből. Ha ez teljesül, az áldozatok támogató jellegű szolgáltatásokra, így tájékoztatásra és pszichológiai segítségre számíthatnak. Beszélt arról is, hogy a kormány tárcaközi munkacsoportot hozott létre tavaly novemberben az uzsora jelenségének vizsgálatára. Ebben részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a KIM.
Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte: IV. Béla 1251-es, úgynevezett zsidó kiváltságlevele magától értetődő intézménynek vette a kamatszedést a kölcsönök után, és a legújabb kutatások alapján nemes asszonyok is szép számmal adtak kölcsönt a középkorban Magyarországon. Mint mondta, Mátyás király rendelete a nemesek közötti kölcsönadást szabályozta, 1608-ban pedig arról döntöttek, hogy a kincstár visszakaphatja javait, ha haszonlesésből adták neki a kölcsönt, ráadásul az éves hozadék százszorosát kellett kifizetnie a kölcsönadónak, miközben elvesztette a követelését is. Király Miklós, az ELTE Állami- és Jogtudományi Karának dékánja megnyitójában leszögezte: foglalkozni kell az uzsora jelenségével annak érdekében, hogy az igazság szempontjait figyelembe vevő gazdasági rendszer jöhessen létre. Ferenc pápát idézve leszögezte: az uzsora drámai csapás, ami sérti az emberek méltóságát, az intézményeknek pedig többet kell tenniük azért, hogy az uzsora áldozataival foglalkozzanak.
