Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának az uzsoráról szóló kétnapos budapesti konferenciáján az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetőjogi eszközök nem helyettesíthetők az uzsora elleni harcban. A kormány ezért 2011-ben, az országvédelmi akcióterv keretein belül meghirdette a küzdelmet az uzsorajelenségek ellen. Szólt arról is, hogy míg 2009-ben csak nyolc uzsora miatt indított büntetőügyet zártak le, az Orbán-kormány által kezdeményezett törvénymódosítás eredményeként az ismertté váló uzsora-bűncselekmények száma 2012-ben 378-ra, 2013-ban 320-ra nőtt. Így a korábbi adatokhoz képest az uzsora elleni büntetőjogi fellépés – legalábbis az ismertté válás tekintetében – hatékonyabb lett – hangsúlyozta.
Az uzsora-bűncselekmények felderítését hátráltatja az, hogy a kölcsönadó és támogatói a sértettet megfélemlítik, a pénz átadásáról rendszerint nincs írásbeli nyilatkozat, illetve ha van, akkor a kamattal növelt összeg szerepel benne. Számos esetben színlelt szerződéssel, például ingatlanról szóló adásvételi szerződéssel leplezik az uzsorakölcsönt – világította meg. Répássy Róbert közölte: általános az a jelenség, hogy a sértettek az eljárás kezdetén terhelő vallomást tesznek az elkövetőre, később azonban azt megváltoztatják vagy visszavonják, mivel anyagi helyzetük miatt az uzsorással szemben függő helyzetben vannak.
Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány által meghirdetett zéró tolerancia eredményeként 2011. november 1-jén lépett hatályba az új szabályozás, s a büntetőjogi fellépés szükségességével valamennyi parlamenti párt egyetértett. A törvénymódosítás változtatásai közé sorolta egyebek mellett azt, hogy az üzletszerűség minősítő körülmény lett, valamint azt, hogy kiterjesztették a potenciális sértettek körét. Egy idén január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítást ismertetve Répássy Róbert közölte: ideiglenes intézkedés elrendelése révén a magánfél már a büntetőeljárás alatt is újra birtokba veheti a korábban az uzsorás által elvett ingatlanát.
Répássy Róbert kiemelte: bővült az uzsora elleni fellépés magánjogi eszköztára is. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) az uzsorás szerződés definíciója és a hozzá fűzött jogkövetkezmény tárgyalásakor kimondja, hogy „ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásában feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis”. Az új Ptk. lehetővé teszi a bíróság számára, hogy részben vagy egészében elengedje a szerződés semmissége miatt a pénzvisszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná. Az ügyész pedig keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása iránt – tette hozzá.
Répássy Róbert hangsúlyozta: az uzsora áldozatairól sem feledkezik meg az állam, segíti a krízishelyzetbe került állampolgárokat, ennek azonban feltétele, hogy az áldozat ki akarjon törni ebből a helyzetből. Ha ez teljesül, az áldozatok támogató jellegű szolgáltatásokra, így tájékoztatásra és pszichológiai segítségre számíthatnak. Beszélt arról is, hogy a kormány tárcaközi munkacsoportot hozott létre tavaly novemberben az uzsora jelenségének vizsgálatára. Ebben részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a KIM.
Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte: IV. Béla 1251-es, úgynevezett zsidó kiváltságlevele magától értetődő intézménynek vette a kamatszedést a kölcsönök után, és a legújabb kutatások alapján nemes asszonyok is szép számmal adtak kölcsönt a középkorban Magyarországon. Mint mondta, Mátyás király rendelete a nemesek közötti kölcsönadást szabályozta, 1608-ban pedig arról döntöttek, hogy a kincstár visszakaphatja javait, ha haszonlesésből adták neki a kölcsönt, ráadásul az éves hozadék százszorosát kellett kifizetnie a kölcsönadónak, miközben elvesztette a követelését is. Király Miklós, az ELTE Állami- és Jogtudományi Karának dékánja megnyitójában leszögezte: foglalkozni kell az uzsora jelenségével annak érdekében, hogy az igazság szempontjait figyelembe vevő gazdasági rendszer jöhessen létre. Ferenc pápát idézve leszögezte: az uzsora drámai csapás, ami sérti az emberek méltóságát, az intézményeknek pedig többet kell tenniük azért, hogy az uzsora áldozataival foglalkozzanak.
A bűnözőknek börtönben a helyük, különösen olyan bűncselekmények esetében, amelyeket kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek ellen követnek el – mondta korábban az uzsoraügyekkel összefüggésben a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter az egyik legnagyobb aljasságnak nevezte, amikor egyesek vétlen, szegény sorsú embereken élősködnek, és uzsorakölcsönbe hajszolják őket.
