Rétvári Bence csütörtöki sajtótájékoztatóján az eredmények közé sorolta, hogy olyan új büntetőjogi tényállásokat vezettek be, amelyek a vidéken elterjedt, az emberek igazságérzetét borzoló „csicskáztatással” szemben lépnek fel, a kiszolgáltatott emberek megalázóit, munkára kényszerítőit így már el lehet ítélni. Hozzátette: ez azoknak nyújt segítséget, akiket mások akár erőszakkal munkára kényszerítenek, és elveszik jövedelmüket. Ez a büntetőjogi tényállás ma már 1 és 5 év közötti börtönnel sújtható – fejtette ki, hozzátéve: még súlyosabb, 2 és 8 év közötti lehet a büntetés, ha a sértettet sanyargatják, jelentős érdeksérelmet okoznak neki vagy 18. életévét be nem töltött ember sérelmére követik el. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólt arról is: szigorúbban büntetik, ha valakit önmaga megalázására kényszerítenek, s ezt dokumentálják vagy üzletszerűen követik el.
A kisebbik kormánypárt alelnöke szerint a kiszolgáltatott, főleg szegényebb régiókban élő embereknek 2010 előtt nem volt mentsváruk, ha jelentkeztek is a hatóságoknál, azok nem tudtak fellépni. Fontosnak nevezte az uzsora-bűncselekmények Btk.-ba emelését is, aminek köszönhetően tömegesen ítéltek el olyan bűnözőket, akik szintén kiszolgáltatott helyzetben lévő emberektől az adott pénz többszörösét vették el. Rétvári Bence jelezte: az új tényállások már alkalmasak a bírósági ítéletekre.
Megjegyezte azt is: fokozottabb védelmet kaptak az idősek, így a sérelmükre elkövetett bűncselekmények elkövetőit szigorúbban büntetik. Fontos résznek nevezte a jogos védelmi helyzet kiterjesztését.
Kiemelte, hogy az elmúlt négy évben 3500 rendőr állt szolgálatba, s újra bevezették a körzeti megbízotti rendszert, aminek elrettentő hatása is volt. Az államtitkár szavai szerint mintegy 3000-rel emelkedett a fogvatartottak száma, a bűncselekményeké pedig összességében 70 ezerrel csökkent, ami azt is jelenti, hogy a bűnözők a börtönökben vannak.
Ha nem 2012-ben, hanem három évvel korábban próbálta volna meg egy másfél méteres vasrúddal agyonverni idős szomszédját a debreceni férfi, szélsőséges esetben akár öt év múlva újra szabadlábon lehetne. Azonban a 2010 nyarán elfogadott úgynevezett három csapás törvénynek köszönhetően a bírónak mérlegelés nélkül életfogytiglani fegyházbüntetésre kellett ítélnie a visszaeső bűnözőt. A debreceni férfi így legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat.
A 2010 nyarán hatályba lépett törvény lényege, hogy a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik azoknál, akik legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és tetteiket egy eljárásban bírálják el, valamint azoknál, akiket az adott eset előtt már legalább kétszer ilyen jellegű bűncselekmény miatt jogerősen felelősségre vontak. Ha pedig a büntetés így meghaladná a húsz évet, akkor a bírónak nincsen mérlegelési joga, hanem automatikusan életfogytiglani büntetést kell kiszabnia a bűnösökre.
