A bírók függetlenek és szabadok

A magyar bírák függetlensége kétségbevonhatatlan – jelentette ki Darák Péter.

Darák Péter hozzátette: a magyar igazságszolgáltatás szakmai irányítása olyan négyes kapcsolatrendszerben valósul meg, amelynek egyik fele nem is Magyarországon működik. A magyar bíráknak a Kúria és az Alkotmánybíróság mellett figyelemmel kell lenniük alapjogi kérdésekben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának, európai jogi problémákat illetően pedig a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak a döntéseire is – mutatott rá Darák Péter. A főbíró megjegyezte azt is: miközben a két nemzetközi bíróság ítélkezési gyakorlata egyre inkább megjelenik a magyar bírói szemléletben, egyelőre kis lépésekkel halad előre a Kúria és az öt hazai ítélőtábla közti módszeres együttműködés kialakítása.

A 2012-től működő bírósági rendszer kapcsán Darák Péter a bírák nyugdíjazására és az ügyáthelyezésre célozva megjegyezte: voltak olyan tényezők és körülmények, amelyek nagyon megnehezítették az új szisztéma sikeres indítását, a korrekciók után azonban megritkultak a kritikák.

A főbíró álláspontja szerint a jövőben nagyobb önállóságra lesz szükség a Kúria szakmai tapasztalatainak hasznosítása, ezen belül is például a jogszabály-véleményező tevékenység terén. Továbbá indokolt lenne oldani a bírói hivatásrend zártságát és a jelenleginél nyitottabbá tenni a pályát más jogászi szakmák képviselői számára. A szakmai fórumon felvetődött az ügyek elhúzódásának kérdése, mellyel kapcsolatban a főbíró kiemelte: a statisztikák szerint e téren a magyar igazságszolgáltatás európai összehasonlításban jól áll, de a nagy súlyú, jelentős közfigyelem mellett zajló ügyekben időnként összesűrűsödnek a magyar igazságszolgáltatás problémái. Ezen a kedvezőtlen jelenségen javíthat a bírák önbizalmának erősítése – tette hozzá.

Vitát váltott ki a magyar bírói függetlenség kérdése is, amivel kapcsolatban a főbíró arra mutatott rá: számos európai országban közvetlenebb befolyás érvényesül a bírói karrierben, felsőbb bírói, vezetői kinevezésekben, mint Magyarországon. Több példa van arra, hogy a legfelsőbb bírói fórum tagjait a parlament választja, illetve bírósági vezetői kinevezésekhez politikai konszenzus szükséges. A garanciák terén Magyarország nem áll rosszul – jegyezte meg Darák Péter.

Fleck Zoltán jogszociológus ugyanakkor a rendezvényen arról beszélt, hogy a nyugdíjazások a bírói integritást veszélyeztették. Lecseréltek egy generációt, kineveztek egy újat és ezzel a bírói kar megtapasztalhatta, hogy a rendszerváltás óta védettnek tartott bírói státuszba mégis csak bele lehet nyúlni – tette hozzá. A bírósági modellváltás – az 1997-ben létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetése és az Országos Bírósági Hivatal, illetve Országos Bírói Tanács 2012-es létrehozása – kapcsán Fleck Zoltán kifejtette: a hatékonyság javítása teljesen indokolt volt, de ez az igazságszolgáltatásban nem mehet a függetlenség, vagy az átláthatóság rovására. A jogász kiemelte azt is, hogy álláspontja szerint azok az alkotmányos rendszerek működnek jól, melyekben a hatalmat megosztják, „ebben a régióban pedig a személyekben bízni dőreség, ha nincsenek intézményi garanciák”. „Európában abszurd, hogy a parlament által megválasztott egyszemélyi vezető áll a bírósági igazgatás élén” – vélekedett Fleck Zoltán.

A szakmai fórumra az akadémia jogtudományi intézetének Sarkalatos átalakulások – A kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010–2014 című sorozatában került sor, ahol hétről hétre több mint 20 alkalommal vitatják meg a szakértők többek között a közpénzügyek, az egyházak, a parlamenti jog, a választójog, a médiajog, az ombudsmani szabályozás, az adatvédelem, a bíróságok, a nemzetiségek, a népszavazás vagy a jogalkotás kérdéseit.