Fleck Zoltán jogszociológus ugyanakkor a rendezvényen arról beszélt, hogy a nyugdíjazások a bírói integritást veszélyeztették. Lecseréltek egy generációt, kineveztek egy újat és ezzel a bírói kar megtapasztalhatta, hogy a rendszerváltás óta védettnek tartott bírói státuszba mégis csak bele lehet nyúlni – tette hozzá. A bírósági modellváltás – az 1997-ben létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetése és az Országos Bírósági Hivatal, illetve Országos Bírói Tanács 2012-es létrehozása – kapcsán Fleck Zoltán kifejtette: a hatékonyság javítása teljesen indokolt volt, de ez az igazságszolgáltatásban nem mehet a függetlenség, vagy az átláthatóság rovására. A jogász kiemelte azt is, hogy álláspontja szerint azok az alkotmányos rendszerek működnek jól, melyekben a hatalmat megosztják, „ebben a régióban pedig a személyekben bízni dőreség, ha nincsenek intézményi garanciák”. „Európában abszurd, hogy a parlament által megválasztott egyszemélyi vezető áll a bírósági igazgatás élén” – vélekedett Fleck Zoltán.
A szakmai fórumra az akadémia jogtudományi intézetének Sarkalatos átalakulások – A kétharmados/sarkalatos törvények változásai 2010–2014 című sorozatában került sor, ahol hétről hétre több mint 20 alkalommal vitatják meg a szakértők többek között a közpénzügyek, az egyházak, a parlamenti jog, a választójog, a médiajog, az ombudsmani szabályozás, az adatvédelem, a bíróságok, a nemzetiségek, a népszavazás vagy a jogalkotás kérdéseit.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!