Dénes Tamás, a MRSZ elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szervezet azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázását, mert az új büntető törvénykönyv alapján – az általunk megkérdezett szakértők szerint – előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.
A szövetség első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje – olvasható a rezidensszövetség közleményében.
„A magyar orvostársadalom megérdemli azt a tiszteletet, hogy ne teljes jogbizonytalanságban kelljen végezze mindennapi gyógyító munkáját” – fogalmaznak közleményükben. Hangsúlyozzák, céljuk továbbra is az, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak, olyan rendszer kialakításában érdekeltek, amelyet nem a hálapénz mozgat, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzők.
Az MRSZ emlékeztet, hogy a szövetség tavaly áprilisban indította útjára „Hála-Pénz – hálát a betegtől, pénzt az államtól” kampányát. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított arra, hogy az orvosoknak sem érdekük a hálapénzrendszer fenntartása. Az is kiderült, az emberek többsége egyetért abban, hogy a hálapénz elfogadása és adása büntethető legyen, ha olyan keretrendszer születik, amely ezt lehetővé teszi.
