A magyarországi kampány megvalósításában közreműködő szervezet vezetője elmondta, hogy az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon megközelítőleg 440 milliárd forint érték vész el a munkahelyeken a nem megfelelően, illetve nem kezelt munkahelyi stressz miatt.
A kampány keretében csütörtökön konferenciát tartanak, meghirdetik az Európai Munkavédelmi Ügynökség kétfordulós Európai helyes gyakorlat díj pályázatát a 100 fő alatt, illetve az afölött foglalkoztató cégeknek, szakmai rendezvényeket tartanak, kiadványokat jelentetnek meg, honlapot működtetnek.
Az április 28-i munkavédelmi világnap fókuszában is a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok állnak – ismertette a nemzeti programot megvalósító Nemzeti Fókuszpont vezetője.
Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a munkavédelem, és a munkahelyi stressz megfelelő kezelése versenyképességi tényező is.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az értékteremtő munka a gazdaság működésének alapja, és ezt csak biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények között lehet végezni.
Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, hogy a munkavállalók biztonsága a munkáltató alapvető érdeke és felelőssége. A munkahelyi stressz komoly veszélyforrás a cégeknél is, a kieső munkanapok 50-60 százalékánál ez áll a háttérben, és negatívan befolyásolja a vállalat hatékonyságát és versenyképességét.
Balogh Katalin szólt arról, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség az Egészséges munkahelyek kampányaiban évek óta aktuális problémákra irányítja a figyelmet, például korábban a zajvédelem, a fiatalok biztonságos munkakezdete, a kockázatértékelés témákat helyezték középpontban.
A bilbaói központú Európai Munkavédelmi Ügynökség kétéves kampányához az idén 30 ország csatlakozott, az uniós tagállamokon kívül például a nyugat-balkáni országok és Törökország. Az aktuális témák kiválasztását felmérés előzi meg, a legutóbbi felmérés szerint a mozgásszervi panasz után a leggyakoribb megbetegedés a stressz, aminek az oka leginkább a munkahelyek átszervezése, a bizonytalan foglalkoztatási helyzet.
