A tanácskozást az Európai Bizottság magyarországi képviselete cseh, osztrák és magyar oktatáspolitikai szakértők, valamint az Emmi és az Európai Bizottság tisztviselőinek részvételével tartotta. A főosztályvezető elmondta: nagyon sokan és keményen dolgoztak azon, hogy az eredmények javuljanak Magyarországon. De ez szisztematikus és középtávon nem változó oktatáspolitikát igényel – mutatott rá. Kitért arra: különösen sokkoló volt legutóbb a diákok problémamegoldásban elért teljesítménye. Szavai szerint egy nagyon átfogó és komplex intézkedéscsomagra van szükség az eredmények javulása érdekében, az állandó változások ugyanis elveszik a reformok erejét. Közölte: államilag kitűzött pedagógiai célokra és sztenderdekre, objektív külső ellenőrzésre van szükség, hogy rendszerszintű javulást lehessen elérni.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő azt mondta: az átlagos eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy milyen kudarcokat „termel” a közoktatás. Szavai szerint meglepte, milyen korán következett be a teljesítmények romlása Magyarországon, nem számítottak erre. A romlás mélyére ásva az sokkolta – folytatta –, hogy az oktatás környezetében bekövetkező változások milyen azonnali és direkt hatásokat eredményeznek. Kiemelte: sokat lehet tanulni a PISA-ból, többi között azt, hogy a tantervi reformok nem érdekesek, ez a szabályozási forma annyira legyengült, hogy semmilyen hatással nincs az eredményességre.
Brassói Sándor szerint az nem állja meg a helyét, hogy egy ilyen nagy mintán bármely oktatáspolitikai változás gyors eredményt produkáljon. Nem gondolja, hogy egy oktatáspolitikai irányváltásból ez következik, pláne ilyen hamar – jegyezte meg. Az igaz lehet, hogy az oktatás finanszírozásában és a családok hátterében jelentős változások következtek be a gazdasági válság nyomán – közölte.
Michael Teutsch, az Európai Bizottság országelemzésekért felelős munkatársa kiemelte: a PISA nem megoldás, csak képet ad az adott helyzetről, a politika feladata, hogy az oktatást szabályozza. Az eredményeket elemezve közös pontként említette a társadalmi-gazdasági háttér befolyásoló hatását. Magyarországon azt látni: valami gond van, valami nem stimmel, a legtöbb mutató romlik, míg a többi államban megtalálják a megfelelő irányt a diákok – jegyezte meg.