A tanácskozást az Európai Bizottság magyarországi képviselete cseh, osztrák és magyar oktatáspolitikai szakértők, valamint az Emmi és az Európai Bizottság tisztviselőinek részvételével tartotta. A főosztályvezető elmondta: nagyon sokan és keményen dolgoztak azon, hogy az eredmények javuljanak Magyarországon. De ez szisztematikus és középtávon nem változó oktatáspolitikát igényel – mutatott rá. Kitért arra: különösen sokkoló volt legutóbb a diákok problémamegoldásban elért teljesítménye. Szavai szerint egy nagyon átfogó és komplex intézkedéscsomagra van szükség az eredmények javulása érdekében, az állandó változások ugyanis elveszik a reformok erejét. Közölte: államilag kitűzött pedagógiai célokra és sztenderdekre, objektív külső ellenőrzésre van szükség, hogy rendszerszintű javulást lehessen elérni.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő azt mondta: az átlagos eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy milyen kudarcokat „termel” a közoktatás. Szavai szerint meglepte, milyen korán következett be a teljesítmények romlása Magyarországon, nem számítottak erre. A romlás mélyére ásva az sokkolta – folytatta –, hogy az oktatás környezetében bekövetkező változások milyen azonnali és direkt hatásokat eredményeznek. Kiemelte: sokat lehet tanulni a PISA-ból, többi között azt, hogy a tantervi reformok nem érdekesek, ez a szabályozási forma annyira legyengült, hogy semmilyen hatással nincs az eredményességre.
Brassói Sándor szerint az nem állja meg a helyét, hogy egy ilyen nagy mintán bármely oktatáspolitikai változás gyors eredményt produkáljon. Nem gondolja, hogy egy oktatáspolitikai irányváltásból ez következik, pláne ilyen hamar – jegyezte meg. Az igaz lehet, hogy az oktatás finanszírozásában és a családok hátterében jelentős változások következtek be a gazdasági válság nyomán – közölte.
Michael Teutsch, az Európai Bizottság országelemzésekért felelős munkatársa kiemelte: a PISA nem megoldás, csak képet ad az adott helyzetről, a politika feladata, hogy az oktatást szabályozza. Az eredményeket elemezve közös pontként említette a társadalmi-gazdasági háttér befolyásoló hatását. Magyarországon azt látni: valami gond van, valami nem stimmel, a legtöbb mutató romlik, míg a többi államban megtalálják a megfelelő irányt a diákok – jegyezte meg.
Florian Sobanski, az osztrák oktatási minisztérium képviselője azt mondta: a legutóbbi eredmények náluk már rendben voltak, és egyfajta trendváltozást látnak a 2009-es évhez képest. Reményeik szerint az oktatás egyre jobb irányba halad Ausztriában. A tanároknak minden gyermekkel foglalkozniuk kell függetlenül az eredményektől – állapította meg.
Jana Sraková, a prágai Károly Egyetem professzora rámutatott: a PISA-felmérés eredményeit nem lehet csak a bevezetett politikai intézkedések alapján mérlegre tenni. Egyenlőtlenségek vannak a cseh oktatási rendszerben is – mondta, hozzátéve: észre kell venni, hogy a diákok egyharmada rossz családi környezetből érkezett. 2009-ben hasonló helyzetben voltak, mint Magyarország – jelezte, majd közölte: a következő felmérés eredményei már javultak. Azt javasolta, hogy Magyarország várja meg a következő felmérés eredményeit és „ne vesse alá magát a sokkos állapotnak”. Sokszor a források rendelkezésre állnak, csak nem sikerül bölcsen elkölteni – közölte. Hozzátette: hisz abban, hogy az óvodai és az általános iskola alsó tagozatára kell koncentrálni.
Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: hagyományt kívánnak teremteni a tanácskozással, és az elkövetkező egy évben az Európai 2020 stratégia különböző témáit járják körül a régió tagállamainak szemszögéből. Cél a szakmai párbeszéd kezdeményezése, a jó gyakorlatok széles körű elterjesztése – jelezte. A résztvevőket indokolva elmondta: a legutóbbi felmérésben az osztrák és a cseh diákok javuló teljesítményt mutattak, míg a magyar diákoké romlott.
A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott legfrissebb 2012-es PISA-felmérés adatai szerint olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok – főként a gyakorlati – ismereteit.
Hoffmann Rózsa ekkor elmondta: 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.
A köznevelési államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást, ezért visszamenőlegesen is igazolva látják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket. Felidézte, hogy 2003-ban módosult a Nemzeti alaptanterv, amelyből kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat, és az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött, a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel, az évismétlés pedig tiltott volt.
