Ez is indokolttá teszi a köznevelés reformját

Rosszabb volt a magyar diákok teljesítménye az OECD-átlagnál a 2012-es PISA-felmérés eredményei szerint.

Az államtitkár ismertetése szerint a 2012 tavaszán készült mérések alkalmával a diákok teljesítménye a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is alacsonyabb lett az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlagánál. A mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni, a romló eredmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei – állapította meg Hoffmann Rózsa.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok – főként gyakorlati – ismereteit. Az eredményeket 64 országban kedden egyszerre hirdették ki. 2009-ben a vizsgált három terület közül a szövegértésnél volt némi javulás, a másik két területen azonban nem volt változás.

Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának LMP-s alelnöke reagált az államtitkár által elmondottakra. Úgy fogalmazott: ahogy a korábbi balliberális oktatáspolitika, úgy Hoffmann oktatási rendszere sem törődik a gyerekek készségeinek fejlesztésével. Az ellenzéki politikus szerint az eredmények kínos precizitással igazolják, amit az LMP évek óta hangoztat. Az oktatási rendszer ész nélküli átalakítása helyett arra van szükség, hogy a diákok olyan használható tudást és készségeket kapjanak az iskolákban, amelyekkel a későbbi életükben is boldogulnak – szögezte le.

Hoffmann Rózsa elmondta, 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást, ezért visszamenőlegesen is igazolva látják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket. Felidézte, hogy 2003-ban módosult a Nemzeti alaptanterv, amelyből kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat, és az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött, a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel, az évismétlés pedig tiltott volt.

Hoffmann Rózsa a mostani kormány intézkedéseire emlékeztetve szólt a tanfelügyelet, a külső szakmai ellenőrzés rendszerének elindításáról, továbbá arról, hogy felújítják a szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszert, és elindult a jelentős béremelést magában foglaló életpályamodell is. A meghozott intézkedésektől és folytatásuktól azt remélik, hogy a következő mérések jelentős javulást mutatnak, ha nem is három, de hat év múlva.

Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a 2003-as felmérésnél 490 pont volt az átlageredmény, tavaly 477. Szövegértésből az OECD-átlag 496 pont volt, matematikából 494, természettudományokból pedig 501, a magyar tanulóknak szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományokból 494 pont volt az eredményük. Matematikából és természettudományokból szignifikáns a romlás – vetette össze a mostani adatokat korábbi felmérésekkel. Megjegyezte, hogy az idén először mért digitális szövegértés területén az átlageredmény a 27-29. helyre volt elegendő.

Az esélyegyenlőség területén az eredmények 2000 óta változatlanok – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, és a családi háttér jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál.

Csapó Benő, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke elmondta, a három terület közül a matematika pozíciói a legrosszabbak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e tárgy eredményeinek a javítása nélkül a természettudományos eredmények tovább fognak romlani. Az olvasás-szövegértés viszont feljött a középmezőnybe – tette hozzá.

Az oktatás minőségének javítása nem pénzkérdés – jelentette ki, hozzátéve: vannak országok, amelyekben a magyarországinál kevesebb pénzt fordítanak oktatásra, és mégis sikereket érnek el. Szerinte tanulhatunk akár Lengyelország és Észtország példájából is, tehát lehet javítani az eredményeken szívós, kitartó fejlesztéssel.