A Rzeczpospolita című lengyel lap szerint európai viszonylatban is rendkívüli a Fidesz-KDNP választási szereplése, mert egyetlen európai országban sem aratott egy párt ilyen arányú győzelmet két egymást követő választáson a második világháború óta. Ugyanakkor a pártnak önreflexiót kell tartania, és választ találnia arra, hogy miért veszítette el a Fidesz 2010 óta támogatóinak 23 százalékát. A szerző szerint ugyanakkor a kormánypárt minden nehézség nélkül győzött volna az előző választási rendszerben is, de nem lett volna esélye a kétharmadra, amelynek megőrzése inkább presztízskérdés számára.
A kétharmados többség megőrzése – amit mindazonáltal még nem erősítettek meg – leginkább a baloldali ellenzék gyengeségének köszönhető, amelynek összefogása a szerző szerint csak átmeneti volt, amit az is bizonyít, hogy a tagpártok vezetői külön-külön várták az eredményeket a választások estéjén, és a keserű vereséget is külön-külön vették tudomásul. A baloldalnak néhány hétre lesz szüksége, hogy összeszedje magát, és akciótervvel álljon elő a jövőre nézve – állapította meg.
A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap rámutat: a Jobbik olyan nagy támogatást kapott a választáson, amelynél nagyobbat a populista szélsőjobboldal csak Svájcban kapott, ugyanakkor mégis az általa vártnál gyengébb eredményt ért el. A kommentár szerzője szerint Orbán sikeres retorikája is „jobboldali populista”, s ezzel szavazatokat vesz el a Jobbiktól, amit viszont a cikk szerzője szerint pozitív jelenségnek kell tekinteni.
A Jobbik megerősödésére mutatott rá jegyzetében az E15 című gazdasági napilap is. „Ha a Fidesz meg akarja állítani a Jobbik további erősödését, és nem akarja elveszíteni saját szavazóit, akkor a jövőben közelednie kell majd a radikálisok politikájához” – véli a szerző.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap azt írja, hogy a magyarországi választások nem Brüsszel ízlése szerint zajlottak, ugyanakkor Brüsszel és Berlin ellenszenve nem elsősorban az elfogadott törvényeknek és az alkotmánynak tulajdonítható, hanem annak, hogy az EU-nak az nincs az ínyére, hogy a sok „színtelen” uniós vezetőhöz képest Orbán kitűnik a nemzeti érdekeket védelmező önálló politikai személyiségként. Az Orbán-kormány nem volt hajlandó mindenben követni az Európai Unió irányelveit, a miniszterelnök pedig vitába szállt a brüsszeli bürokratákkal, kétségeket fogalmazott meg az egyes integrációs folyamatokkal szemben, és a nemzetállam megszilárdítását hirdette – írja a lap.