A politikus azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy szombaton összesítették a múlt heti országgyűlési választáson leadott, eddig még meg nem számlált voksokat. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Kucsák László összességében 60 szavazattal kapott többet, mint a második helyen végző Kunhalmi Ágnes, az MSZP–Együtt-–DK–PM–MLP jelöltje. A múlt vasárnapi választáson a XVIII. kerületben alakult ki a legszorosabb verseny, hiszen a két legtöbb szavazatot kapó jelölt közötti különbség mindössze 22 volt a kormánypárti politikus javára.
Kunhalmi közben a Facebook-oldalán gratulált Kucsák László győzelméhez.
Kucsák László – aki az elmúlt négy évben is a XVIII. kerület egyéni képviselője volt az Országgyűlésben – szombat délután az MTI-nek elmondta, támogatóival együtt egész héten bíztak abban, hogy a végelszámolásnál is az első helyen lesznek majd.
Felidézte, a helyi kampányt különösen érdekessé tette, hogy a baloldal jelöltet cserélt, így Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes – aki azóta adócsalás, magánokirat-hamisítás, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került – helyébe Kunhalmi Ágnes lépett.
A Fidesz–KDNP-s politikus a Simon-üggyel kapcsolatban azt mondta, reméli, hogy a jövőben már csak pozitív ügyek miatt kerül majd Pestszentlőrinc–Pestszentimre a hírekbe, bár – tette hozzá – ő eddig is igyekezett inkább az ilyen ügyekre koncentrálni.
Kucsák László szerint az elmúlt négy évre eltervezett munkát hatékonyan végezték el, de van még tennivaló annak érdekében, hogy a pestszentlőrincieknek és a pestszentimreieknek minél élhetőbb legyen a városrész. Példaként említette a már megkezdett csatornázást és az energiakorszerűsítési munkálatokat.
Kucsák László győzelmével gyakorlatilag eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz a következő a ciklusban. Egy másik budapesti billegő körzetben, a főváros XV. kerületében László Tamás személyében úgyszintén a Fidesz–KDNP szerzett parlamenti mandátumot. Amint valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok megállapítják – várhatóan még szintén szombaton – az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények jogerőssé válnak.
