Dömötör Csaba azt mondta, országjárásuk várhatóan május 18-ig, vagyis az EP-választás előtti vasárnapig tart majd. „Az országjáráson azt szeretnénk elmondani, hogy olyan képviselőkre van szükség Brüsszelben, akik képesek kiállni a magyar érdekekért, és fellépnek mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesek ellen” – fogalmazott a jelölt.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: a nemzeti érdekekért határozottan kiálló, kiegyensúlyozott politikát kell képviselni az Európai Unióban. „Nem akarjuk azt, hogy az EU beleszóljon abba, hogyan főzzük a pálinkát, és nem akarjuk azt sem, hogy meghatározzák, mennyi akácfát ültethetünk Magyarországon” – mondta, kiemelve továbbá a rezsicsökkentés és a magyar föld megvédésének fontosságát. Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP nemzeti, vagyis a határon túli magyarság képviselőit is felsorakoztató listát állított az EP-választásra, kifejezve, hogy Magyarország felelősséget vállal az egész magyar nemzetért.
Azzal kapcsolatban, hogy Ujhelyi István országgyűlési alelnök, MSZP-s EP-képviselőjelölt – mint azt sajtótájékoztatóján elmondta – Brüsszelbe magával visz a sajtószabadság korlátozása ellen tiltakozó, üres címlappal megjelent napilapokat is, Dömötör azt kérte: a baloldal fejezze be a „nemzetközi hisztériakeltést”.
A Hír Televíziónak nyilatkozó szakértők szerint Magyarországon, több más európai országhoz hasonlóan, belpolitikai témák uralják az európai parlamenti választás kampányát. A szakértők emellett alacsonyabb részvételre számítanak, ami a kisebb pártoknak kedvez. – Az a tény, hogy a magyar állampolgárok nemcsak pártokra, hanem konkrét jelöltekre is szavaznak, ilyen formán beleszólásuk lesz, hogy ki lesz az EP következő elnöke. De tegyük föl a kérdést: elég lesz-e ennyi? Úgy gondolom, hogy nem, és fontos intézményi változásokra lehet számítani a közeljövőben a lisszaboni szerződés kereteit már látjuk és látjuk a korlatit is – emelte ki a televíziónak Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője.
Az idei EP-választás egyébként ötmilliárd forintba kerül majd hazánkban a Világgazdaság számításai szerint, a választási irodára hivatkozva azt írták: ez az összeg kevesebb a vártnál, mivel korábban 6-6,5 milliárd forinttal kalkuláltak. Az EP-választáson az urnák, szavazófülkék, illetve ezek szállítása 142 millió forintba kerülhet majd. A Nemzeti Választási Bizottság közlése szerint eddig csaknem 92 millió forint bírságot szabtak ki azért, mert a pártok nem vitték vissza időben az ajánlóíveket. A szervezeteknek ívenként 50 forintos büntetést kell fizetniük.
