Dömötör Csaba azt mondta, országjárásuk várhatóan május 18-ig, vagyis az EP-választás előtti vasárnapig tart majd. „Az országjáráson azt szeretnénk elmondani, hogy olyan képviselőkre van szükség Brüsszelben, akik képesek kiállni a magyar érdekekért, és fellépnek mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőségesek ellen” – fogalmazott a jelölt.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: a nemzeti érdekekért határozottan kiálló, kiegyensúlyozott politikát kell képviselni az Európai Unióban. „Nem akarjuk azt, hogy az EU beleszóljon abba, hogyan főzzük a pálinkát, és nem akarjuk azt sem, hogy meghatározzák, mennyi akácfát ültethetünk Magyarországon” – mondta, kiemelve továbbá a rezsicsökkentés és a magyar föld megvédésének fontosságát. Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP nemzeti, vagyis a határon túli magyarság képviselőit is felsorakoztató listát állított az EP-választásra, kifejezve, hogy Magyarország felelősséget vállal az egész magyar nemzetért.
Azzal kapcsolatban, hogy Ujhelyi István országgyűlési alelnök, MSZP-s EP-képviselőjelölt – mint azt sajtótájékoztatóján elmondta – Brüsszelbe magával visz a sajtószabadság korlátozása ellen tiltakozó, üres címlappal megjelent napilapokat is, Dömötör azt kérte: a baloldal fejezze be a „nemzetközi hisztériakeltést”.
A Hír Televíziónak nyilatkozó szakértők szerint Magyarországon, több más európai országhoz hasonlóan, belpolitikai témák uralják az európai parlamenti választás kampányát. A szakértők emellett alacsonyabb részvételre számítanak, ami a kisebb pártoknak kedvez. – Az a tény, hogy a magyar állampolgárok nemcsak pártokra, hanem konkrét jelöltekre is szavaznak, ilyen formán beleszólásuk lesz, hogy ki lesz az EP következő elnöke. De tegyük föl a kérdést: elég lesz-e ennyi? Úgy gondolom, hogy nem, és fontos intézményi változásokra lehet számítani a közeljövőben a lisszaboni szerződés kereteit már látjuk és látjuk a korlatit is – emelte ki a televíziónak Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője.
Az idei EP-választás egyébként ötmilliárd forintba kerül majd hazánkban a Világgazdaság számításai szerint, a választási irodára hivatkozva azt írták: ez az összeg kevesebb a vártnál, mivel korábban 6-6,5 milliárd forinttal kalkuláltak. Az EP-választáson az urnák, szavazófülkék, illetve ezek szállítása 142 millió forintba kerülhet majd. A Nemzeti Választási Bizottság közlése szerint eddig csaknem 92 millió forint bírságot szabtak ki azért, mert a pártok nem vitték vissza időben az ajánlóíveket. A szervezeteknek ívenként 50 forintos büntetést kell fizetniük.
Négy hét múlva, a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson a voksolásra jogosult több mint 8 millió választópolgár valamivel több, mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 98 külképviseleten személyesen szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 98 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24-én, szombaton lesz a voksolás. Négy héttel a szavazás előtt több mint 1600-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 3841-en szerepeltek, ebből 3373-an el is mentek szavazni.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 4122-en jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5542-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz–KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt–PM, Demokratikus Koalíció. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével; a májusi választáson 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.
Pelczné Gáll Ildikó április 18-án azt mondta, a Fidesz–KDNP „nemzeti listája” lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat. Ismét hangsúlyozta, a pártszövetség minden jelöltje – ha lehetőséget kap – azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesüljenek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. Küzdeni fognak azok ellen, akik hazánk lejáratására használják fel az EP-t, valamint azok ellen is, akik az EU-ból való kilépés mellett érvelnek – tette hozzá. Bővebben>>>
– Az MSZP-nél érthető a csalódottság. Részletek
– Az Együtt–PM Szövetség Bajnaival indít, aki viszont nem megy ki. Részletek
– Gyurcsány szintén listavezető, de ő is csak a nevét adja.
