A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára erről a Népszabadságnak nyilatkozott. A lap szerdai számában közölt interjúban arról is beszélt, hogy bármilyen felkérést elfogad a kormányzati munka folytatására, függetlenül attól, hogy milyen pozícióról szól.
Szijjártó Péter kifejtette: a külpolitikai karnak – beleértve a diplomatákat, a külgazdasági szakdiplomatákat, a kulturális attasékat, a kultúrintézeti és kereskedőházi vezetőket – az a feladata, hogy az új világrendben a nemzeti érdekeket érvényesítse.
Úgy vélekedett, azáltal, hogy egyértelműen a külgazdaság kerül a külpolitika fókuszába, egyszerűen mérhetővé válnak a teljesítmények: sikerül-e újabb exportpiacokat szerezni a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak, sikerül-e több forrást bevonni a magyar gazdaság működésébe, és el tudjuk-e érni, hogy a magyar cégek a külföldi tendereken nagyobb sikerrel szerepeljenek, mint korábban.
Arra a kérdésre, hogy egy nagykövetnek mindenben osztania kell-e a kormány nézeteit, azt válaszolta: mindenben Magyarország érdekeit kell képviselnie. „Szentiványi István nem hiszem, hogy mindenben osztaná a jelenlegi kormány nézeteit, mégis remek nagykövet, Magyarországhoz lojális, Magyarország érdekeit mindig megalkuvás nélkül képviselte Ljubljanában” – jelentette ki.
Kifejtette: a jelenlegi rendszer hatékonyságát jelentősen rontotta, hogy a külgazdasági szakdiplomatát a Nemzetgazdasági Minisztériumból utasították, a kulturális attasét az Emberi Erőforrások Minisztériumából, a mezőgazdasági attasét pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumból. „Én arra tettem javaslatot, hogy a kultúrdiplomácia erőforrásai is a külgazdasági érdekérvényesítésünket segítsék” – válaszolta arra a felvetésre, hogy a kiszivárgott hírek szerint a magyar kulturális intézetek is a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartoznak majd.
A paksi hitel- és pénzügyi szerződésről szólva azt mondta: természetesen be fogják terjeszteni a parlament elé, és a ratifikálás után válik hatályossá. „Gazdasági szankciók nincsenek életben Oroszországgal szemben, és az európai országok túlnyomó többsége nem is érdekelt ebben. Nekünk pedig van egy megkötött szerződésünk, ahonnan nincs okunk visszakozni” – közölte.
A Kárpát-medencében – köztük Kárpátalján – élő magyarság autonómiájára vonatkozó kérdésre kifejtette: kétszázezer magyarból álló közösség él Ukrajnában, és értük a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik. „A mi álláspontunk általános érvényű: a kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogait tiszteletben kell tartani. Nekünk ez egyértelmű elvárásunk Ukrajna leendő kormányával szemben.”
