Jelenleg mintegy 10 civil missziót és 5 katonai műveletet irányító EU az elmúlt évtizedben fontos szereplőjévé vált a nemzetközi válságkezelésnek. Az EU-tagsággal Magyarország és a Magyar Honvédség is része lett az EU közös biztonság- és védelempolitikájának.
Az uniós missziók és műveletek közül a Magyar Honvédség legnagyobb létszámmal a bosznia-hercegovinai békefenntartó misszióban vesz részt, ahol a katonák feladata segíteni a nyugat-balkáni régió békéjének és biztonságának fenntartását. Emellett az elmúlt tíz évben magyar katonák tevékenykedtek afrikai uniós válságkezelési műveletekben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Maliban és Szomáliában is.
Az ország EU-csatlakozásának évében jött létre az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), amelynek célja a tagállamok katonai válságkezelési képességei fejlesztésének támogatása. Azóta Magyarország számos EDA-programban és -projektben vett részt, amely hozzájárult a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztéséhez. Ezek között volt a helikopterpilóta kiképzési program, a rögtönzött robbanóeszközök elleni projekt, valamint az európai légi szállítási flotta.
A Magyar Honvédségnek 2004 óta vannak gyorsreagálású erői, úgynevezett harccsoportjai. Magyarország az uniós csatlakozást követően először 2007-ben, majd 2012-ben járult hozzá az olasz vezetésű Többnemzeti Szárazföldi Kötelék (MLF) alapján kialakított harccsoporthoz. Emellett jelenleg is tart a felkészülés a V4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) által létrehozandó EU-harccsoport felállítására, amely 2016 első felében fog készenléti szolgálatot teljesíteni. Magyarország összesen mintegy hétszáz emberrel vesz részt a harccsoportban. Ezt követően, 2017 első felében is jelentős hozzájárulást nyújt majd egy másik, Olaszország által vezetett, a védelmi együttműködési kezdeményezés keretében létrejövő EU-harccsoporthoz.
