A tárcavezető az Aktívan a tudásért! című rendezvényen kiemelte: Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkóztatása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem azt szeretnék, ha az így foglalkoztattak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül – közölte. A Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett rendezvényen Balog Zoltán úgy vélte, ha valaki tisztességesen dolgozik, még ha alacsony is a végzettsége, fontos a munkája az országnak. Az elmúlt 25 évben nem volt olyan program, mint amilyet a kormány indított: kompetenciafejlesztés céljából egyszerre 50 ezer embert vontak be a képzésbe, hogy lebonthassák azokat az akadályokat, amelyek miatt nem jutnak szakmához, munkahelyhez – magyarázta. Mint mondta, ez a kompetenciafejlesztés arról szól, hogy miként lehet az ismereteket hasznosítani, szól a hozzáállásról a munkához, az élethez, és szól a készségekről, jártasságokról. Minden ember ért valamihez, mindenki tud tenni magáért és a közösségéért, csak segíteni kell nekik – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta: az új foglalkoztatáspolitika a való életből veszi a tapasztalatokat, és „nem a segélyre nevelésben jeleskedik”, mert sokkal jobb, ha az ember valódi teljesítményt mutat fel, valódi értéket teremt. A cél a munkaalapú társadalom megteremtése. Az ehhez szükséges közfoglalkoztatás azt jelenti, hogy nem segélyként adnak pénzt, hanem munkaszerződést kötnek, vagyis komolyan veszik azt, akivel törődnek, egyenrangú partnere az államnak, adófizető állampolgár, és ez valódi teljesítményre ad lehetőséget – mutatott rá.
Balog Zoltán arra is kitért, hogy az analfabetizmust fel sem mérik Magyarországon, nincsenek pontos adatok erről a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az ő munkaerő-piaci esélyeik minimálisak.
Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár arról beszélt, hogy ha elfogadjuk, hogy Magyarországnak nagy a lemaradása a humán tőke, az innovációs környezet és az általános infrastruktúra tekintetében, akkor ezek közül a humán tőkének kell a leglényegesebbnek lennie. A gazdasági növekedéshez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök, a humán tőkével is foglalkozni kell – vélekedett. A helyettes államtitkár a fontos teendők között említette a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi kohézió erősítését, az egészségügyi fejlesztéseket, továbbá a köznevelés minőségének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését. A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának lehetséges megoldásaira.
