A szakkollégiumi találkozót a korábbi évekhez hasonlóan a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága szervezte. Balog Zoltán arra hívta fel a hallgatók figyelmét: nagy kihívást jelent, hogy miként tudnak keresztény roma magyar értelmiségivé válni és megmaradni annak. Ennek a másságnak kétféle veszélye van – folytatta –, az egyik, hogy az érintettek megpróbálnak olyanná válni, mint a többség, míg a másik egy hamis küldetéstudat, amely elkülönülést eredményez.
Utalva a találkozó „Légy példa!" mottójára, azt mondta, minden ember azzal válhat példaképpé, ha jól csinálja azt, ami a dolga. Balog Zoltán – aki református lelkész – hangsúlyozta: keresztényi alapon a cigány magyarok és nem cigány magyarok valóban szót tudnak érteni egymással, közös válaszokat tudnak találni. „Közös magyar-cigány válaszok elsősorban keresztényi alapon tudnak születni, ezért fontos a keresztény roma-magyar szakkollégiumi hálózat" – mondta.
Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki Balog Zoltán Brüsszelben.
Korábban a Magyar Nemzetnek arról beszélt: a cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés.
A romaintegrációról további részleteket ide kattintva olvashat.
A miniszter a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium, a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégium, a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium és a szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói előtt arról beszélt, ők azok, akiknek lehetőségük és kötelességük, hogy a felzárkózásban segítsék társaikat. Azt mondta, értelmiségi az, aki képes az önreflexióra, arra, hogy magát kívülről lássa, a különböző szempontok „együtt látására". A miniszter a hallgatóktól azt kérte, úgy fogalmazzák meg a magyarországi cigányság érdekeit, hogy közben figyelembe vesznek magyarsági, európai, közép-európai, családi szempontokat, érdekeket is, hiszen így nagyobb esélyük lehet arra, hogy céljaikat elérjék.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arra kérte a szakkollégista fiatalokat, legyenek jobban láthatók vidéken, jelenjenek meg, ahol csak lehet, és vállaljanak többet, mutassanak mintát a magyarországi cigányságnak. A Fidesz országgyűlési képviselője arról is beszélt: az elmúlt négy év úgy telt el, hogy nem volt botrány, nem volt „cigányügy", és ez – mint mondta – annak is köszönhető, hogy megváltozott a kormányzati szemlélet.
Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakkollégisták már most is példaképek, mert saját közösségeikben büszkén tekintenek rájuk. Elmondta, az Új Széchenyi Terv keretében idén – ahogy a korábbi években is – több mint egymilliárd forintot fordítanak a roma szakkollégiumi hálózat működtetésére és fejlesztésére.
Martin Axmann, a Hanns Seidel Alapítvány Magyarország igazgatója példa nélküli pozitív kísérletnek nevezte a magyarországi roma szakkollégiumi hálózatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az intézmények azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak kínálnak lehetőséget, akik bizonyítani szeretnének. Reményét fejezte ki, hogy a program Magyarország határain túl is ismertté válik. A hálózat célja az volt – mondta –, hogy esélyegyenlőséget teremtsen azoknak a főiskolásoknak és egyetemistáknak, akik identitásukat vállalva közösségük érdekében tevékenykednek és érzékenyek a társadalmi kérdések iránt is.
