Egyértelművé vált, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt. Ezt Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke közölte, miután a testület meghallgatta a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok vezetőit a kémbotrányba keveredett jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében. A több órán keresztül, végig zárt ajtók mögötti meghallgatáson Németh elmondása szerint kiderült, hogy a szolgálatok hosszú ideje mély és alapos tényfeltáró munkát végeztek Kovács Béla hírszerző- és kémtevékenysége kapcsán. Mindezekről tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak tájékoztatást a bizottság tagjainak.
A képviselő úgy vélte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése, illetve a Kovács mentelmi jogának felfüggesztését célzó ügyészi kérvény megalapozott és jogszerű. Lapunk a napokban írta meg, hogy Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Brüsszelben a jó orosz kapcsolatokat ápoló politikus mentelmi jogának kiadását.
Németh Szilárd a bizottság ülése után megdöbbentőnek nevezte Vona Gábornak, a Jobbik elnökének, illetve Mirkóczki Ádámnak, a párt képviselőjének viselkedését, mert először bagatellizálták az ügyet, majd – mint mondta – foggal-körömmel védték Kovács Bélát.
A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke is úgy látja, hogy van kémügy, ám szerinte „nincs James Bond”. Molnár Zsolt a testület ülése után egyértelművé tette, hogy politikailag tiszta a kép: a Jobbik az orosz érdekszférát választotta. Jogi értelemben viszont szerinte az ügyészségnek van komoly felelőssége, hiszen az általuk megfogalmazott indítványnak nagyon megalapozottnak kell majd lennie. Úgy látja, hogy nagy valószínűséggel vannak olyan bizonyítékok az ügyészség kezében, amelyek ezt lehetővé teszik. Molnár ugyanakkor felvetette azt is, hogy „kémkedést nemcsak kém követhet el”, és ilyen tevékenységhez nem is szükséges az, hogy valaki ügynök legyen.
Hasonlóan fogalmazott Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagjai is, aki arról beszélt, hogy nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. Azt egyikük sem mondta el a zárt ülésre hivatkozva, hogy ezzel pontosan mire utalnak. Molnár szerint a kémkedéshez nem szükséges feltétlenül speciális, az ország szoros nemzetbiztonságát veszélyeztető információ, „sokkal tágabb körben is el lehet követni”, és komoly jelei vannak, hogy a jobbikos képviselő esetében is ez történt.
A bizottság fideszes kezdeményezésre meghallgatta Vona Gábort is, aki azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem is érti, miért hívták meg. – Amivel szemben állunk, nem más, mint aljas és átlátszó rágalomkampány a Jobbik ellen – fogalmazott a pártelnök, hozzátéve azt is, hogy a Jobbikot szerinte külföldi nyomásra a jelenlegi kormánypártok igyekeznek megroppantani a vasárnapi európai parlamenti választások előtt. Vona nem volt ott az ülés azon részén, amikor a szolgálatok számoltak be a képviselőknek.
Azt csak Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja hallgathatta végig, ő viszont – szemben a többi nyilatkozóval – úgy ítélte meg, hogy egyetlen olyan dolog sem hangzott el, ami a kémkedésnek a Btk.-ban leírt tényállását kimerítené. Az ellenzéki képviselő azt elismerte, hogy nagyon súlyos vádak fogalmazódtak meg, ám szerinte a konkrét, tartalmi kérdéseire már csak „eléggé féloldalasan” kapott választ. Nincs kétsége ugyanakkor afelől, hogy az ügy folytatódik.
A bizottság meghallgatta magát az érintettet, Kovács Bélát is, aki azonban a zárt ülésre hivatkozva nem válaszolt ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre. A Jobbik elnökének nyilatkozata közben hirtelen elindult a Képviselői Irodaház kijárata felé, szinte menekült az őt kérdezni próbáló újságírók elől. Egy szegedi fórumra hivatkozott, ahová végül tegnap nem érkezett meg. Fáradtság, idegi kimerültség és fizikai rosszullét miatt nem tudott részt az eseményen Kovács Béla – közölte tegnap este a Jobbik sajtóosztálya.
A Magyar Nemzet múlt csütörtökön számolt be az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján megfogalmazódott kémgyanúról. Információink szerint Kovács tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat. Ismert, Kovács a nyolcvanas évek közepétől a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította tudását, és az Európai Parlamentben sem leplezte oroszszimpátiáját.
Kovács ugyanakkor azt mondja, soha nem volt semmiféle titkosszolgálatnak a tagja, nem működött velük együtt, még megkeresés sem volt a részükről. A Jobbik összezárt és kiáll Kovács Béla mellett, nem tervezik visszahívni európai parlamenti listájuk harmadik, befutónak tekinthető helyéről sem.
Orbán Viktor szerint példátlan és döbbenetes esettel van dolgunk, hiszen aki kémkedik, az hazaáruló. A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „egy magát nemzetinek valló párt hazaárulást elkövető személyeket akar eljuttatni Brüsszelbe”.
Kovács Béla gyanús orosz kapcsolatairól és életútjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben. A jobbikos kémügy részleteit pedig itt érheti el.
Miközben a Jobbik továbbra is kiáll a kémkedés gyanújába keveredett Kovács Béla mellett, az exjobbikos Pősze Lajos szerint a pártot felhasználják az EU-ellenes nagyhatalmi játszmákhoz, sőt magát Vona Gábor pártelnököt is Oroszországból, illetve Teheránból irányítják.
