A hétfői végzés indoklásában említett Simon Gábor elleni korábbi vádemelés kapcsán Póta Péter az MTI érdeklődésére elmondta: abban az ügyben tavaly emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség két személy ellen. Egyikük az ügyészség szerint tettesként, társa, Simon Gábor pedig bűnsegédként követett el 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sérelmére folytatólagosan, üzletszerűen kisebb kárt okozó csalást.
Annak a vádiratnak a lényege szerint 240 ezer forintos kárt okoztak a vádlottak egy tanácsadási szerződés kapcsán. Simon terhére azt rója az ügyészség, hogy valótlan teljesítésigazolásokat írt alá, amelyeket a számlákkal együtt a tettesként megvádolt személy benyújtott a minisztériumnak. Az okozott kár a vád szerint nem térült meg. Az iratok tanúsága szerint Simon mentelmi jogát abban az ügyben tavaly márciusban függesztette fel az Országgyűlés, decemberben pedig az ügyészség benyújtotta a vádiratot – mondta el Póta Péter.
A mentelmi joggal kapcsolatos parlamenti eljárásban tavaly tavasszal nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül.
Az ügyészség szerint azonban a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor a politikus nem is tartózkodott Magyarországon. A bűnüldöző hatóságok szerint Simon Gábor a teljesítésigazolások aláírásával, a kifizetések engedélyezésével bűnsegédként nyújtott segítséget a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez.
Tavaly tavasszal a mentelmi bizottság MSZP-s tagjai zaklató jellegűnek minősítették az ügyészségi indítványt és a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak. A kormánypártiak viszont azzal érveltek, a testületnek nincs hatásköre arra, hogy a tényállást vizsgálja, ugyanakkor közvádas ügyben töretlen gyakorlat, hogy a kiadás mellett foglalnak állást.
