A Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) szervezésében délelőtt fél kilenckor Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél katonai tiszteletadással tartanak koszorúzási ünnepséget. A megemlékezésen beszédet mond Töll László ezredes, a HM társadalmi kapcsolati és háborús kegyeleti főosztályának vezetője.
A megemlékezés tíz órakor a Hősök terén folytatódik, ünnepi beszédet mond Vargha Tamás parlamenti államtitkár. A honvédelmi tárca államtitkára délután Pákozdon is részt vesz a hősök napi megemlékezésen és a Don-kanyar-emlékműnél koszorút helyez el.
Hende Csaba honvédelmi miniszter délelőtt tíz órakor Szombathelyen mond ünnepi beszédet a koszorúzással egybekötött városi megemlékezésen. Emellett az ország több más pontján is tartanak megemlékezést, így például Hatvanban, Kaposváron, Zalaegerszegen, Zalaszántón, Pákozdon, Nagykanizsán, Egyházasrádócon. Nyíregyházán az első világháborús emlékműnél és az Északi temetőben, a második világháborúban hősi halált halt nyíregyházi katonák emlékművénél lesz megemlékezés.
Baján az önkormányzati ünnepség keretében adják át a bajai születésű Csermák Mihály, az „uzsoki hős” útlevelét a helyi múzeumnak. Szegeden a hősök emlékünnepén tartják Dombay Miksa Ágostonnak, a szegedi 46. gyalogezred egykori zászlóaljparancsnokának búcsúztatását és újratemetését. Hódmezővásárhelyen a hősi emlékhelyeket érintő kerékpártúrával, majd este hat órától gyászmisével emlékeznek a hősi halottakra.
A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét. 1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések.
Az első és a második világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én, Szekszárdon emlékeztek meg ismét nyilvánosan. Az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény pedig ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden esztendő májusának utolsó vasárnapját.
