Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében és a paksi szerződésekkel kapcsolatban egyaránt. Közölte, hogy meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó.
Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.
Az ügy politikai hátterét kell vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen orosz befolyásszerzés zajlik Magyarországon és az Európai Unióban – összegzett.
Molnár Zsolt és Szél Bernadett is kitért arra, hogy a kémkedéshez nem feltétlenül kell kém, vagyis nem szükséges külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. A nyilvánosságra hozatal időpontjára vonatkozó kérdésre mindketten azt felelték: a szolgálatok képviselői megindokolták, hogy miért pont most került elő Kovács Béla ügye.
A Jobbik-elnök viszont rágalomhadjáratnak nevezte a kémügyet, szerinte a nemzetbiztonsági bizottság ülésén nem hangzott el olyan érdemi információ, amely alátámasztotta volna érintettségét a kémügyben.
Vona Gábor kijelentette: gyanússá teszi az időzítést, hogy sajtóhírek szerint Joe Biden amerikai alelnök a Jobbik meggyengítését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, s az is furcsa, hogy ha valóban 2009 óta vizsgálódtak Kovács Béla ügyében, akkor miért éppen most, az EP-választás előtt keletkezett ilyen ügy – jelentette a Hír Televízió tudósítója.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja jelezte: a testület ülésének a szakszolgálatok meghallgatásáról szóló részét hosszú időre titkosították, így érdemben nem tud róla beszámolni, ugyanakkor egyetlen olyan dolgot sem hallott az ülésen, amely a Büntető törvénykönyv bármely tényállását kimerítené.
