Az üléséről Vona Gábor, a Jobbik elnöke, Mirkóczki Ádám, a szervezet szóvivője és Kovács Béla, a párt EP-képviselője távozott elsőként. Amíg Vona és Mirkóczki a sajtó kérdéseire válaszolt, Kovács egy szegedi kampányrendezvényre hivatkozva szinte elmenekült az újságírók elől. A média munkatársai üldözőbe vették, de a képviselő egyetlen kérdésre sem válaszolt. Arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?” – írja az Origo. Ugyanakkor – mint kora este kiderült – Kovács Béla hivatkozása nem állt meg, hiszen a Szegedre 16.30-ra tervezett sajtótájékoztatót lemondták, a 17.00-ra meghirdetett lakossági fórumon pedig nem jelent meg.
Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt.
„Van kémügy, de nincs James Bond” – nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett politikus ügyéről. Az elnök arra reagált így, hogy a Jobbik megpróbálta elbagatellizálni a kémügyet azzal, hogy James Bondhoz hasonlította Kovácsot. Molnár leszögezte, hogy politikailag tisztán látnak, „a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”. Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá a szocialista politikus, és kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút. Az Index beszámolója szerint Molnár a James Bond filmes hasonlattal arra utalt, hogy a kémkedés nemcsak hadititkok kiadását jelenti, hanem ennél sokkal szélesebb körű magatartásforma.
A testület MSZP-s elnöke szerint indokolt volt, hogy a Belügyminisztérium és a szolgálatok képviselőit zárt ajtók mögött hallgatták meg, személyes véleménye viszont az, hogy a jobbikos politikusokat nyílt ülés keretében is meghallgathatták volna. Ebben a kérdésben ügyrendi döntés született, a testület tagjainak többségi – kormánypárti – szavazatával tartottak zárt ülést.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében és a paksi szerződésekkel kapcsolatban egyaránt. Közölte, hogy meggyőző tájékoztatást kaptak az ügyről, s bebizonyosodott, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó.
Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben.
Az ügy politikai hátterét kell vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen orosz befolyásszerzés zajlik Magyarországon és az Európai Unióban – összegzett.
Molnár Zsolt és Szél Bernadett is kitért arra, hogy a kémkedéshez nem feltétlenül kell kém, vagyis nem szükséges külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. A nyilvánosságra hozatal időpontjára vonatkozó kérdésre mindketten azt felelték: a szolgálatok képviselői megindokolták, hogy miért pont most került elő Kovács Béla ügye.
A Jobbik-elnök viszont rágalomhadjáratnak nevezte a kémügyet, szerinte a nemzetbiztonsági bizottság ülésén nem hangzott el olyan érdemi információ, amely alátámasztotta volna érintettségét a kémügyben.
Vona Gábor kijelentette: gyanússá teszi az időzítést, hogy sajtóhírek szerint Joe Biden amerikai alelnök a Jobbik meggyengítését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, s az is furcsa, hogy ha valóban 2009 óta vizsgálódtak Kovács Béla ügyében, akkor miért éppen most, az EP-választás előtt keletkezett ilyen ügy – jelentette a Hír Televízió tudósítója.
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja jelezte: a testület ülésének a szakszolgálatok meghallgatásáról szóló részét hosszú időre titkosították, így érdemben nem tud róla beszámolni, ugyanakkor egyetlen olyan dolgot sem hallott az ülésen, amely a Büntető törvénykönyv bármely tényállását kimerítené.
A Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet.
Kovács Béla gyanús orosz kapcsolatairól és életútjáról ide kattintva tájékozódhat bővebben. A jobbikos kémügy részleteit pedig itt érheti el.
Miközben a Jobbik továbbra is kiáll a kémkedés gyanújába keveredett Kovács Béla mellett, az exjobbikos Pősze Lajos szerint a pártot felhasználják az EU-ellenes nagyhatalmi játszmákhoz, sőt magát Vona Gábor pártelnököt is Oroszországból, illetve Teheránból irányítják.
