Olyan békét kényszerítettek Európára, melyről tudták, hogy igazságtalan és nem lehet tartós, a határok önkényes meghúzásával pedig elérték, hogy egymásban lássanak ellenséget az újonnan létrejött szomszédos kis államok – összegzett Schmidt Mária.
Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt száz évben alakult ki a nemzeti államok többsége Európában, s az államok nagy részének jelenlegi határai is ebben az időszakban jöttek létre. Ennek mozgatórugója az volt, hogy minden nemzet arra törekedett: saját államot teremtsen, ahol mindenki számára hozzáférhetővé válnak az anyagi és szellemi javak. Rámutatott: a nemzetállamok határainak kiépítése szükségszerűen vezetett háborúkhoz, a régi típusú, nemzetek feletti birodalmak pedig összeomlottak.
Glatz Ferenc az első világháborút lezáró békeszerződést fegyverszünetnek nevezte, mert a Németországra erőltetett béke feltételei nem voltak teljesíthetők, ahogy az 1945–1947-es békerendszer sem hozott békét és korrekcióra szorult, ezért az egymást követő háborúk összefüggésben állnak.
Szólt arról: az ismétlődő fegyveres konfliktusok az európai területi rendszerek átszabásának szándékával alakultak ki, a háborús felelősségben pedig osztoznia kell minden korabeli hatalomnak, ahogy a nemzeti radikális, valamint a szélsőbaloldali mozgalmak kialakulásában is megoszlik a felelősség közöttük. A weimari demokráciától megtagadták a méltányos békét, ezért ragadhatta magához a hatalmat Hitler – jegyezte meg.
Megemlítette: az EU-ban nyolc olyan, egymillió fő feletti nemzeti közösség él, amelynek nincs nemzetállama, vagy nemzetállamuk Európán kívül található. A migrációs kisebbségek új jelenség termékei, amelynek egyik magyarázata a víz- és élelemhiány nyomasztó gondja az Európán kívüli társadalmakban – tette hozzá.
