A város alapításának 650. évfordulója alkalmából tartott ünnepi önkormányzati ülésen Semjén Zsolt ezt a feladatot Kossuth Lajos 1848-as eszméivel hasonlította össze. Kossuth idejében a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított előrevivő gondolatnak, napjainkban hasonló feladat azt elérni, hogy „ne multinacionális szolgáltató cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában és a brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket” – fogalmazott.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Brüsszelt „megpróbáljuk kiszolgálni”. Ez a „klasszikus szovjet stílusnak” felelne meg, amikor a Varsói Szerződésben és a KGST-ben „200 százalékosan igyekeztek megfelelni az elvárásoknak” – mondta.
Az olcsó energiát nevezte az európai versenyképesség jövője szempontjából a legfontosabb kérdésnek Orbán Viktor miniszterelnök a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján. A tanácskozáson azt is hangsúlyozta, hogy „Európában nem élhetünk más pénzén”, a kontinens csak a munka révén fejlődhet.
A szervilis magatartás azt is sugallná – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes –, hogy a magyar történelemnek egyetlen célja és beteljesülése az Európai Unió. Hangsúlyozta: ez nyilvánvalóan nem így van, „mert magyar történelem akkor is volt, amikor nem volt Európai Unió, és megkockáztatom, lesz magyar történelem akkor is, amikor már rég nem lesz Európai Unió”.
A kossuthi örökségnek Semjén Zsolt megfogalmazása szerint az a lényege, hogy miközben Magyarország határozottan képviseli nemzeti érdekeit, megpróbálja Európát alakítani, mert „mi nem elszenvedői, hanem formálói vagyunk az uniónak”. Hozzátette: „ha mi ebben nem akarunk részt venni vagy ki akarunk lépni, akkor a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy Európát olyan irányba fordítsuk, amely értékeinknek megfelel”.
