Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta: „akkor áll helyre a dolgok normális rendje, ha az emberek élő kapcsolatba kerülnek a természettel”. Hozzátette: a kormánynak célja, hogy a magyar társadalom egészséges legyen, ezért az egész országban turistaházak, turistaútvonalak újulnak meg. Az emberek turistaként, lovasként, horgászként és vadászként menjenek az erdőbe, mert feltöltődést, pihenést nyújt, illetve a családok egymásra találását segíti – mondta.
Semjén Zsolt szerint a zarándoklat és a turizmus között szoros összefüggés van: „az emberek elzarándokolnak szent helyekre, az erdő pedig a természet temploma, vagyis a turizmus is egyfajta zarándoklat”. Úgy vélte, hogy országalapító Szent Istvánnak sok attribútuma van, de a legfőbb ezek közül az országépítés: az általa létrehozott vármegyék és egyházmegyék ezer éve léteznek. Megjegyezte: az ország csak akkor fog tovább épülni, ha helyben mindenki „kis Szent Istvánként” tovább építi.
Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) elnöke, miniszterelnöki megbízott beszédében kiemelte: két évvel ezelőtt komoly elképzelések mentén kezdtek dolgozni. Az MTSZ nyolc érintett erdőgazdasággal és 22 civil szervezettel közösen pályázott az Országos Kéktúra (OKT) útvonalak felújítására, amellyel a mai kor színvonalát célozták meg. 2014–15-ben egyre több átadóünnepség lesz, mert az elvégzett munka kezd beérni – tette hozzá.
Közölte: az osztrák színvonal elérése a cél, két-három év múlva pedig kijelenthető lesz, hogy komolyat lépett az ország ebbe az irányba. Megemlítette, hogy az OKT sok helyen kiemelten hátrányos helyzetű településeken halad keresztül, amelyeknek csak a turizmus jelenthet kitörési lehetőséget. Ezért a helyieket rá kell venni arra, hogy a turistákat vendégül lássák, a turistákat pedig arra, hogy fogyasszanak és ott töltsék pihenőjüket – tette hozzá.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a Bársony István Emlékházzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a névadó a vadász- és természetírók élvonalában van. Nyelvezete, eszközhasználata alapján méltán említhető Fekete Istvánnal egy szinten – mondta. Jelezte, hogy Bársony Istvánt azért kell olvasni, mert négy dolgot egyértelműsít a vadászattal kapcsolatban: kultúra, hagyomány, vadgazdálkodás, természetvédelem.
Közölte, hogy a Velencei-tó partján szeretnének minden olyan, ornitológiával, természettel, vadászattal foglalkozó szerzőnek szobrot állítani a következő években, akinek szoros kapcsolata volt a tóval és Fejér megyével. Idén a száz éve elhunyt Herman Ottó szobrát avatják, de Bársony István és Dékány András is szobrot kap majd.
Jung László, a Magyar Fejlesztési Bank agrár- és turisztikai befektetési főigazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2010 óta 4,6 milliárd forintot költöttek az MFB tulajdonában lévő erdészeti részvénytársaságok közjóléti beruházásokra, fejlesztésekre: szálláshelybővítés, infrastruktúrafejlesztés, valamint a kilátók, sétautak, emlékhelyek felújítása történt meg az elmúlt években.
Majoros Gábor, a Vadex vezérigazgatója szerint mindenki számára meg kell nyitni az erdőt, a jó szándékú turistáknak pedig maradandó élményeket kell nyújtani. Céljuk, hogy a fenntartásukban működő erdők élővilágát és az ott dolgozók munkáját bemutassák.
A Gaja-völgyi Tájcentrum Fejér megye egyik leglátogatottabb kirándulóhelye, amelynek tulajdonosa és egyben fenntartója a Vadex. A társaság területén összesen 18 kilométernyi kéktúraútvonal húzódik, amelyből hat kilométernyi a Gaja-völgyében található. A Vadex a Magyar Természetjáró Szövetség által kezdeményezett pályázaton nyert támogatást a területén található kéktúraszakasz fejlesztésére fordította.
Az összesen mintegy százmillió forint értékű beruházás keretében a vállalat erdei pihenőhelyeket újított fel, 120 fő befogadására alkalmas fedett esőbeállót épített, új padgarnitúrákat telepített. Szintén a beruházással épült meg egy, a Gaja-patakon átívelő, kerekes székkel és babakocsival egyaránt járható fahíd. A program részeként a közkedvelt Alba Regia forrás környékének teljes felújítására és a patakpart védelmére, stabilizálására is sor került.
Kiemelt beruházási elem volt a Bársony István Emlékház kialakítása, amely a környék erdő- és vadgazdálkodásának múltját és jelenét mutatja be. Az épület kis létszámú csoport befogadására is alkalmas oktatási és bemutatási lehetőséget biztosító helyszín is egyben.
Szintén a program keretében avatták fel Szent István szobrát a fehérvárcsurgói vadaskertben, amelyet a Vadex az államalapító királyról nevezett el. Fehérvárcsurgó és a Gaja-völgye már első királyunk idejében is kedvelt vadászterület volt, Szent István is szívesen vadászott a környék erdeiben, ahová csónakkal érkezett Fehérvárról.
