A Fővárosi Törvényszék június 20-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban közérdekű adat kiadása miatt indított az NFM ellen. A bíróság közleményéből kiderül: azért utasították el a keresetet, mert a pert megelőző adatkiadási kérelem tárgya azon kormányhatározat alapján készült előkészítő anyagok kiadása volt, amelyek nem készültek el. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében az ítélettel kapcsolatban kiemeli: a paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat.
A minisztérium emlékeztetett: az Energiaklub a közérdekű adat kiadása iránt a tárca ellen indított per utolsó, 2014. június 20-i tárgyalásán az eredetileg előterjesztett hét kereseti kérelme közül hattól elállt, a fennmaradó hetedikben pedig pert vesztett. Az NFM utalt arra, hogy a szervezet februári keresetlevelében az akkor már több napja kihirdetett magyar–orosz kormányközi egyezményt kérte kiadni. Az egyesület egy 2012-es kormányhatározatra hivatkozva olyan dokumentumok kiadására is igényt tartott volna, amelyek egy része a paksi bővítéssel összefüggő koncepcióváltás miatt nem készülhetett el – tették hozzá.
„Mivel győzelemről nem számolhatott be, az Energiaklub azzal a valóságtól teljesen elrugaszkodott állítással vezette tévútra a sajtót és a közvéleményt, hogy a paksi bővítés kapcsán semmiféle megalapozó háttérelemzés, hatásvizsgálat nem létezik. Tette azt annak ellenére, hogy az atomenergia-kapacitás fönntartását célzó projekt megvalósításáról ma is szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag” – fogalmaz a közlemény. Nyilvánosan elérhető anyagok egyebek között a Nemzeti Energiastratégia és megalapozó dokumentumai, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS-2) tervezete, az MVM csoport által készített és készíttetett tanulmányok, vagy a Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése, 2013 című vizsgálati dokumentum – jelezték.
Kiemelik: a közérdekű adatok megismerhetővé tétele a jogszabályi keretek között minden adatkezelőnél folyamatos. A törvénnyel kihirdetett magyar–orosz kormányközi egyezmény szerint az abban foglaltak végrehajtása érdekében a felek a jövőben szerződéseket kötnek. Az úgynevezett megvalósítási megállapodásról szóló részletes tárgyalások a közeljövőben indulhatnak meg, a tárgyalási pozíciót megalapozó szakértői vélemények közzététele hátrányos helyzetbe hozná a magyar oldalt. Ebből a megfontolásból tehát minden adatkezelőnek különös körültekintéssel kell eljárnia – mutat rá az NFM.
Az atomerőmű-projekt megvalósítása során több lépcsőben, egymást követő és egymásra épülő döntéseket kell hozni, a döntéshozatali eljárás védelmében a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok idő előtti megismertetése az Infotörvény rendelkezéseivel összhangban korlátozható – jegyzi meg az NFM.
A megvalósítási megállapodás a tárca szerint összetett dokumentum lesz, a friss nemzetközi példák alapján a szerződéscsomag részletes tárgyalásának időigénye legalább fél-egy év. A rendkívül bonyolult és sokszereplős folyamatban az engedélyezésekkel kapcsolatos elvárásokra tekintettel folyamatosan egyeztetni kell a magyar és európai uniós hatóságokkal. A másik szerződő fél adatok nyilvánosságra hozatalával szükségképpen együtt járó informálása súlyosan rombolhatná a magyar fél érdekérvényesítő képességét, ami értelemszerűen ellentétes a közérdekkel – húzta alá tájékoztatásában a minisztérium.
