Az államfő a Gurbanguly Berdimukhammedow türkmén elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtónyilatkozatában kiemelte: remélhetőleg az elkövetkező években gyarapodnak a két ország gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolatai.
Áder János azt mondta: Türkmenisztán az az ország, amelynek a világon a negyedik legnagyobb földgáztartaléka van, az elmúlt évben 10 százalékos gazdasági növekedést ért el. Az ország területének 70 százaléka ugyanakkor sivatag, ezért a megbeszélés kereteit is az adta, hogy Türkmenisztánban sok a gáz, de kevés a víz – tette hozzá.
Emlékeztetett: három éve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fontos energetikai megállapodást kötött a türkmén államfővel, és az unió következő vezetői remélhetőleg mielőbb elkezdik végrehajtani ezt az egyezményt. Türkmenisztán ugyanis készen áll arra, hogy Európa energiabiztonságát javítsa, az európaiak biztonságérzetét növelje, tehát a labda most az EU térfelén pattog – magyarázta.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy a Türkmenisztán által megkezdett gazdasági modernizációs program olyan együttműködést kínál, amely magyar cégek bekapcsolódását jelentheti a már elkezdett infrastrukturális beruházásokba, a kooperációt vízgazdálkodási kérdésekben, a magyar élelmiszerek exportját, az eddig is jól működő gyógyszeripari együttműködés bővítését, fejlesztését, valamint az oktatási és kulturális kapcsolatok bővítését.
Áder János szólt arról is, hogy csütörtökön gazdasági fórumot tartanak, amelyen a magyar vállalkozók, az üzleti élet szereplői bemutatkozhatnak a türkmén félnek.
Gurbanguly Berdimukhammedow sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: politikai szempontból a két ország álláspontja sok tekintetben egyezik, ugyanis mindketten fontosnak tartják a stabilitást és a biztonságot. Türkmenisztán semleges ország, és hálás azért, hogy Magyarország támogatja a nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben. Hozzáfűzte: a két ország külügyminisztériuma folytatja a külpolitikai konzultációkat.
A türkmén államfő beszélt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről is. Mint mondta, együttműködhetnek például az olaj- és géziparban vagy a mezőgazdaságban. kormányközi vegyes bizottság segítheti a gazdaság és kereskedelmi együttműködést a két ország között – jegyezte meg. Gurbanguly Berdimukhammedow szerint hasznos lenne egy üzleti tanács létrehozása is, hogy megkönnyítsék a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolattartást. Fontosnak nevezte az ipari és kereskedelmi kamarák közötti együttműködést is.
Arra is kitért, hogy Türkmenisztán 2020-ig szóló programot indított a szociális fejlesztésekre és 2030-ig tartót az ipari fejlesztésre, és üdvözölnék, ha magyar szakértők segítenének e programok megvalósításában.
A türkmén elnök szólt a Közép-Ázsia és Európa közötti közlekedési összeköttetések jelentőségéről, az energiabiztonság fontosságáról és arról is, hogy magyar kulturális napokat szerveznek Türkmenisztánban, ahogyan türkmén napokat rendeznének Magyarországon is. Gurbanguly Berdimukhammedow végül hivatalos látogatásra hívta meg Áder Jánost.
A sajtónyilatkozat előtt oktatási, tudományos és kulturális együttműködési megállapodást és oktatási együttműködési programot írt alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Sapardurdy Toylyev türkmén miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára gazdasági együttműködési megállapodást írt alá Annamuhammet Gochiev miniszterelnök-helyettessel, valamint a külügyi tárcák közötti együttműködési programot Rashid Meredow külügyminiszterrel. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a türkmén Állami Adóhivatal között is együttműködési megállapodás jött létre.
A Szijjártó Péter kijelölt külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Annamuhammet Gochiev türkmén miniszterelnök-helyettes által aláírt gazdasági együttműködési megállapodás értelmében létrejön a gazdasági vegyes bizottság, amely az ősszel tartja első ülését. A bizottság feladata lesz a kereskedelmi forgalom növeléséhez szükséges döntések előkészítése és végrehajtása. Türkmenisztán Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai régióban. Tavaly a magyar export, jelentős növekedést követően, meghaladta a 110 millió dollárt.
Különös lehetőséget biztosít a gyógyszeripari együttműködés, hiszen a magyar Richter Gedeon gyógyszergyár termékei piacvezetők Türkmenisztánban. Más magyar vállalatok pedig több élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházást hajtottak végre a közép-ázsiai országban, mindez jó referencia Magyarország számára. A tájékoztatás kitért arra is, hogy a türkmén gáz európai importja hozzájárulhat a források diverzifikációjához. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Bizottság megkezdte, így magyar cégek számára részvételi lehetőség nyílhat a szükséges műszaki fejlesztések során.
