Szabó Vilmos, akit a szombati választmányi ülésen választottak meg erre a tisztségre, elmondta, hogy a teljes, felmenő rendszerű tisztújítás során – június végéig – a helyi és megyei taggyűléseken meg kell választani az új vezetőséget, illetve a kongresszusi küldötteket, és arról is dönthetnek a szervezetek, hogy javaslatot tesznek-e pártelnökjelöltre. Mint közölte, július 1-jével indulhat a jelölőbizottság munkája, a testület tagjait ugyanis a megyei szervezetek delegálják a tisztújító küldöttgyűléseken. A politikus ismertetése szerint az alapszabály értelmében pályázatokat kell benyújtani a tisztségekre jelölteknek; a jelölőbizottság meghallgatja az országos tisztségekre pályázókat, akiknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e a jelölést, majd a jelölőbizottság döntésével válik valaki hivatalosan is jelöltté.
Az MSZP alapszabálya szerint az országos elnökség létszáma tizenegy-tizenöt fő, elnöke a pártelnök, további tagjai: a párt elnökhelyettese vagy elnökhelyettesei, alelnökei, az országgyűlési képviselőcsoport vezetője, valamint a kongresszus által választott tagok.
A pártelnöki tisztségre aspirálók közül pályázatot az a párttag nyújthat be, aki személyesen – vagy az ő jelenlétében más – összegyűjti a nyilvántartásba vett tagság tíz százalékának aláírását. Ugyanez a szabály vonatkozik a megyei elnöki pozícióra is, csak ebben az esetben a megyei tagság tíz százalékának támogatása kell. Az alapszabály szerint a pályázatnak tartalmaznia kell egyebek között helyzetelemzést, azokat a szervezeti és politikai célokat, amelyeket az illető tisztségviselőként el kíván érni, valamint a célok végrehajtásának feltételeit, azoknak a kompetenciáknak a megjelölését, amelyeknek a pályázó a birtokában van, és amelyeket szükségesnek tart a tisztség betöltéséhez, továbbá azokat az eredményeket, amelyeket a pályázó a korábbi tisztsége betöltése alatt elért.
A jelölési folyamatot jól ismerő politikus az MTI-nek azt mondta, hogy csupán a szükséges aláírások összegyűjtése kevés ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté váljon, ahhoz még szükséges az is, hogy a megyei szervezetek támogassák.
A korábbi tisztújító kongresszusok előtt a jelölőbizottságban dőlt el, hogy hány elnökhelyettese, alelnöke lesz az MSZP-nek, illetve hány tagból fog állni az országos elnökség.
Tóbiás József most alkalmasabb arra, hogy az MSZP következő elnöke legyen – derül ki Botka László, a 168 Órának adott és csütörtökön megjelenő interjújából. „Ha az MSZP úgy dönt – és most ez a többségi álláspont –, hogy először vissza kell térni a gyökerekhez, le kell bontani a lojalitásra épülő rendszert, nyitottá kell tenni a pártot, a legkisebb településeken is meg kell kezdeni a pártépítést, akkor erre a munkára Tóbiás József alkalmasabb nálam” – fogalmazott. Botka a lapnak elmondta: ő újra a választmányi elnöki posztért indulna.
Elmondta, ő soha nem épített pártot. „Szegedi erősségünk titka, hogy közös értékekről, álmokról, ideákról beszélünk. Én ebben vagyok jó” – hangsúlyozta a hetilapnak. Közölte, a pártelnök stabilizálja, építi a baloldalt, de más dolgozza ki azt, hogy a 2018 utáni, demokratikus Magyarország hogyan nézzen ki, milyen alapvető értékkel rendelkezzen. Szerinte a szocialistáknak a következő napokban abban kell megállapodniuk, hogy teremtenek-e egy megerősített, politikaformáló választmányi elnöki pozíciót.
Kitért arra is, olvasott cikkeket arról, hogy az MSZP liberális és baloldali része csapott össze, de ő nem lát ilyen törésvonalat. Szerinte a baloldali ellenzéki pártok szoros egységét legkésőbb a ciklus közepéig ki kell alakítani. Szerinte „tudomásul kell venni, hogy Gyurcsány, Bajnai és az MSZP egyetlen táborba tartozik. Mindig is így volt”.
A csúfos EP-választási szereplést követően a szocialisták elnöksége még vasárnap éjszaka felajánlotta a lemondását. Ilyen gyengén utoljára 1990-ben szerepelt a párt. Mesterházy Attila csütörtökön már lemondott az MSZP elnöki posztjáról és a párt parlamenti frakciójának vezetéséről.
