A választás végeredménye a Kúriának azzal a keddi végzésével emelkedett jogerőre, amellyel a legfelsőbb bírói fórum elutasította az egyetlen bírósági felülvizsgálati kérelmet. A most kiadott közlemény tartalmazza a választás valamennyi adatát, így az érvényesen szavazók számát, a listát állító pártok – korábban már jegyzőkönyvbe foglalt és ismertetett – eredményét, az 5 százalékos mandátumszerzési küszöböt, a mandátumszámítás módját, valamint a megválasztott politikusok nevét.
Patyi András, az NVB elnöke az ülésen bejelentette, hogy várhatóan június 27-én tartják az ünnepélyes mandátumátadást a Parlamentben. A bizottsági ülés után az elnök újságíróknak arról beszélt, lehetőség van arra, hogy a mandátumot szerző képviselő lemondjon róla, ebben az esetben az őt indító jelölőszervezetnek 30 napja van arra, hogy új képviselőt jelentsen be a listáról az NVB-nél, ugyanis a testület adhatja ki a mandátumot. Ha 30 napon belül nem jelenti be a jelölőszervezet, kinek kéri a mandátumot, akkor azt a listán soron következő jelölt kapja meg – fűzte hozzá.
Elmondta azt is, eddig nem érkezett az NVB-hez egyetlen lemondásról történő bejelentés sem, de erre utaló „jelzés” már igen. Patyi András egy kérdésre arról is beszélt, hogy az NVB következő, az októberi önkormányzati és nemzetiségi választásokkal kapcsolatos feladata az lesz, hogy kitűzze az általános nemzetiségi választások időpontját, miután az államfő kiírta az önkormányzati választást.
Az államfőnek a szavazás napja előtti 100. és 80. nap között kell kiírnia az önkormányzati választást.
Elmondta, az önkormányzati választáson induló pártoknak és civil szervezeteknek az NVB-nél kell magukat nyilvántartásba vetetniük, és a testület több száz ilyen bejelentésre számít.
Az NVB szerdai ülésén az EP-választást érintő több jogorvoslati kérelmet is elbírált. Ez azért történhetett meg – a jogerős végeredmény megállapítása, és a listát állító pártok delegáltjainak testületből való távozása után –, mert a többszintű jogorvoslati rendszerben mostanra érkeztek az NVB-hez ezek az ügyek.
A bizottság elé olyan egyedi, szavazásnapi ügyek kerültek, amelyek érdemben nem befolyásolták az eredményt.
Az egyik beadványozó például azt kifogásolta, hogy a háromoldalú, függöny nélküli, kartonpapírból készült szavazófülke – szerinte – nem biztosította megfelelően a szavazás titkosságát. Egy másik magánszemély azért nyújtott be beadványt, mert a szavazatszámláló bizottság nem engedte meg, hogy szavazását az egyik családtagja megörökítse.
A 2014-es európai parlamenti választáson az országgyűlésihez hasonlóan fölényes győzelmet ért el a Fidesz–KDNP-szövetség, a huszonegyből tizenkét mandátumot húzott be.
A Nemzeti Választási Iroda korábbi összesítése szerint – a listák szavazólapi sorrendjében – az MSZP 252 751 érvényes voksot kapott (10,9 százalék), a Seres Mária Szövetségesei (SMS) 9279-et (0,4 százalék), a Fidesz–KDNP 1 193 991-et (51,48 százalék), A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt 12 119-et (0,52 százalék), a Jobbik 340 287-et (14,67 százalék), az LMP 116 904-et (5,04 százalék), az Együtt–PM Szövetség 168 076-ot (7,25 százalék), a DK pedig 226 086-ot (9,75 százalék).
