Orbán: A cél a néppárti kormányzás

A következő négy év már nem a gondolatok, hanem a tettek korszaka lesz – hangsúlyozta a kormányfő a parlamentben. Beszédét követően esküt tettek kormányának miniszterei.

Orbán Viktor beszédében ismertette, hogy leendő miniszterei munkájának megvan a szilárd törvényhozási háttere. Az illetékes országgyűlési bizottságok meghallgatták és támogatásukról biztosították őket.

A kormányfő kiemelte: 24 év tapasztalata már megadja a lehetőséget, hogy kiérlelt szempontok alapján alapíthassák meg Magyarország tizedik kormányát. „A választópolgárok másodszor döntöttek az egység mellett” – fogalmazott. Mint mondta, egy egységes és erős nemzetet kell vezetnie.

Leszögezte azt is: az országnak tartania kell az előző ciklusban kitűzött irányt, „a cél a néppárti kormányzás”. A kormányfő szavai szerint ez több, mint a demokrácia szabályainak betartása, az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberek érdekében akarnak kormányozni. A néppárti kormányzás ugyanis a klasszikus lincolni gondolat alapján áll: „a népből, a néppel, a népért”.

Orbán szerint ez a felfogás elutasítja az elitizmust. Az igazságos és versenyképes Magyarország megépítéséhez szükség van „kiemelkedő koponyákra, tekintélyes szakemberekre”, de a kiemelkedő képesség, a magas iskola, az elismert szakértelem önmagában nem ad jogalapot az ország vezetésére. Elitekre szükségünk van, de elitista kormányra nincs – hangsúlyozta.

„A győztesnek nem igaza van, hanem feladata – hívta fel a figyelmet a kormányfő. – Minél nagyobb a felhatalmazás, annál nagyobb a felelősség ( ) elvárhatjuk a kormány minden tagjától, hogy ezt a történelmi felelősséget vállalja, vagyis bármivel és bárkivel szemben álljon ki a magyarokért és az egész nemzetért” – jelentette ki Orbán.

A magyarok elsöprő erővel szavaztak a középre, nemcsak itthon, de az európai parlamenti választásokon is – folytatta. Rámutatott: fel fognak lépni a szélsőségek ellen, akár jobbról jön, vagy balról. A miniszterelnök beszédében arra kérte a kormány tagjait, lépjenek fel ezek ellen.

A miniszterelnök beszédét követően esküt tettek Orbán Viktor harmadik kormányának miniszterei pénteken az Országgyűlésben, majd ellátták kézjegyükkel az esküokmányt.

Az alaptörvény értelmében az új kabinet a miniszterek kinevezésével alakult meg, amely mintegy két órával az eskütétel előtt, a Sándor-palotában már megtörtént, amikor Áder János köztársasági elnök átadta a minisztereknek a kinevezési okmányokat. A kormánytagok a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

Az ülésen Kövér László házelnök köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Orbán Viktor kormányfőt, Schmitt Pál volt államfőt, Boross Péter volt miniszterelnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt, Kászoni-Kövendi Józsefet, a Magyar Unitárius Egyház püspöki helynökét, valamint a külhoni magyar közösségek képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, az Európai Parlament magyar képviselőit, az országgyűlési képviselőket, a nemzetiségi szószólókat, a hazai és külföldi sajtó képviselőit.

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a frakcióvezetők, illetve frakcióvezető-helyettesek gratuláltak a kormánytagoknak.

Körültekintéssel, méltósággal kell szerepet vállalni az országban zajló közállapotok erkölcsi alakításában – mondta Orbán a parlamentben. Szerinte olyan országban kell élni, ahol a kisszerűség nem húzza vissza a vállalkozó embereket. „Olyan országot szeretnénk, ahol a munka megbecsülése uralkodik.” Orbán kérte továbbá a képviselőket, hogy ebben a témában mindig legyenek szigorúbbak önmagukkal, mint másokkal szemben.

Ezek az évek egy új történelmi korszakba vezetnek minket – hangsúlyozta Orbán. Mint fogalmazott: „természetes dolog, hogy a fától nem mindig látszik az erdő”. A változások a következő négy évben egyre gyorsabbak lesznek, így lesz ez a technika, a politika és a világtudomány terén is – vélekedett. – Vannak olyan országok, akik inkább félnek – talán nem is ok nélkül –, és vannak olyan országok, akik reménykednek. Magyarország ide tartozik.

A nagy tettek korszaka lesz a következő négy év, ezekre lesz szükség és lehetőség – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nehezebb lesz a kormány dolga, mint az előzőé volt, mert a léc magasabbra került. Orbán szerint olyan kormánytagokra van szükség, akik elbírják azt a súlyt, amit a választók helyeztek rájuk.

A kormányfő ezt követően elmondta, hogy mit kért minisztereitől. Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől azt, hogy folytassa a munkaalapú gazdaság kiépítettségét, valamint a teljes foglalkoztatottság elérését. Navracsics Tibor külügyminisztert pedig azzal bízta meg Orbán, hogy olyan vonalvezetést hozzon létre, amely minden „külhatalmat érdekeltté tesz a magyarok sikerében”. Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt kérte a miniszterelnök, hogy a nemzetközi térben védje meg Magyarország alkotmányos identitását.

Pintér Sándor belügyért azzal bízta meg a kormányfő, hogy töretlen határozottsággal folytassa azt a munkát, amit 1998-ban elkezdett, és hogy biztosítsa: senkinek se kelljen félnie Magyarországon. Seszták Miklós fejlesztési miniszter kinevezése kapcsán azt mondta Orbán, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium „harcos hely, a figyelem és a támadások célpontja”, itt kell, hogy őrizze és gyarapítsa a nemzeti vagyont, segítse az ország újraiparosítását, valamint bizonyítsa be, hogy az állam jó gazda.

Balog Zoltánt azzal bízta meg a kormányfő, hogy folytassa azt a hatalmas munkát, amit az elmúlt ciklusban elkezdett, ez pedig a magyar családok erősítése, a nemzetmentés modern kori formája. Fazekas Sándort azzal bízta meg Orbán, hogy vidékfejlesztési miniszterként folytassa a magyar föld megtartását. Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig azt a munkát kapta, hogy találja meg a Magyar Honvédség helyét a 21. század átrendeződő szövetségeiben.

A következő Orbán-kormányban nyolc év kormányzati munkájának tapasztalatait próbálják ötvözni. Orbán szavai szerint még oly hatékony eredményes miniszterek sem adódnak össze automatikuson jó kormánnyá, ehhez összhang és bátor kezdeményezések is kellenek, ezért kérte fel Lázár Jánost Miniszterelnökséget vezető miniszternek. „Fiatalok a csatába, öregek a tanácsba” – fogalmazott.

A Miniszterelnökséget a kormány „idegközpontjának” nevezte, a kabinettel szembeni támadások gyakorisága és ereje pedig szerinte Lázár János eredményes munkájának bizonyítéka lesz, „sőt már most is az”. „Akkor fognánk gyanút, ha a támadások alábbhagynának” – jegyezte meg. Szavai szerint az is köztudott, hogy a Miniszterelnökség vezetőjére irányított „ólmot és vasat” valójában a kormányfőnek szánják.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszerként és miniszterelnök-helyettesként fog dolgozni a kormányban. Ennek kapcsán a miniszterelnök kiemelte: a siker záloga, hogy a KDNP által képviselt kereszténydemokrácia az a horgony, amely biztonságos vizeken tartja a kormány hajóját. Orbán Viktor sok sikert kívánt Semjén munkájához és elismeréssel szólt az elmúlt négy év nemzetpolitikájáról.

Miniszternek lenni egyszerre küldetés, szakma, munka – fogalmazott Orbán. A minisztereknek három vezérelv szerint kell végezniük munkájukat: hazaszeretet, alázat, szolgálat. „Akire sok bízatott, attól sok kéretik számon. Soli Deo gloria. Egyedül Istené a dicsőség” – zárta húszperces beszédét a miniszterelnök.

Mint arról korábban beszámoltunk, Áder János államfő a Sándor-palotában pénteken reggel kilenckor kezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

Mint arról május 10-én beszámoltunk, Orbán Viktort 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP, a Jobbik, az LMP frakciója, valamint az Együtt–PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.

A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett. Orbán Viktor – a történelmi zászlók előtt – letette esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott, melyről itt olvashat.