Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete Perelhúzás: a felek és képviselőik felelőssége és együttműködése című nemzetközi konferenciáján hangsúlyozta, hogy a kormánynak minderre figyelnie kell. A mindenkori kabinet, a végrehajtó hatalom elemzi az ítélkezési gyakorlatot, és szükség esetén reagál rá: jogot alkot vagy jogalkotást kezdeményez – mondta Répássy Róbert.
Ebben a ciklusban kezdik meg a két nagy eljárási kódex, a polgári és a büntető perrendtartás reformját, ami jó alkalom lesz arra, hogy kiküszöböljék a perelhúzódásokat, de legalább csökkentsék az előfordulásukat és az időtartamukat – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Egyebek között újragondolhatják a perelőkészítésre és pervezetésre vonatkozó szabályokat, és készen állnak arra is, hogy felülvizsgálják a jogi szakértők eljárásbeli jogállását, szerepét, mivel a teljesítményük lényeges hatással van az eljárás kimenetelére és sebességére egyaránt – tette hozzá.
A politikus kielégítőnek nevezte a magyar polgári igazságszolgáltatás teljesítményét a perelhúzódásokkal kapcsolatban. Példaként említette, hogy az Európa Tanács mellett működő, az igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó bizottság 2012-re vonatkozó jelentése szerint a magyar bíróságoknak az elsőfokú ítélet meghozatalához átlagosan 160 napra volt szükségük. Összehasonlításképp megemlítette, hogy a hatékonyságáról ismert Ausztriában ez az idő 129 nap.
A Világbank kimutatása szerint sem rosszabb a magyar bíróságok hatékonysága, mint a többi uniós tagállam bíróságaié – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a perelhúzódás problémája ezzel együtt fennáll, különösen a nagyobb városok, főként Budapest bíróságain folyó bonyolult ügyekben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar bíróságok előtt folyó ügyekben keletkezett, indokolatlannak talált késedelmeket többször is az eljárások ésszerű időtartamára vonatkozó követelmény, végső soron az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke megsértéseként értékelte.
