Sukorói telekcsere: „Nem lógott ki a többi közül”

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Újabb tanúkat hallgatott meg a Szolnoki Törvényszék a Sukoró-ügyként ismert büntetőperben.

KG
2014. 06. 27. 19:41

A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Szolnoki Törvényszék azonban – figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára – tavaly december 18-án az illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi az idén januárban szintén az illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölésére.

Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie. Az ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az OBH elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges. A Kúria végzése végül arról szólt, hogy mégis a Szolnoki Törvényszéknek kell tárgyalnia a büntetőpert.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.

Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.