Páva Zsolt a nyolcvan méter magas épület tövében rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a város az épületet 2008 óta birtokló gazdasági társaság felszámolási eljárása során szerezte meg a létesítmény tulajdonjogát 25 millió forintért. Az önkormányzat mindeddig ugyanis tehetetlen volt az életveszélyesnek számító szellemház lebontása kapcsán.
A bontási munkálatokhoz állami támogatásra számíthat Pécs, ugyanis, mint a polgármester hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök korábban ígéretet tett arra, hogy egymilliárd forintot biztosít e célra.
„Ma végre Pécs visszaszerezte azt a jogát, amellyel ezt a sebet eltüntetheti a városból” – jelentette ki Páva Zsolt, megjegyezve, hogy öt évig küzdöttek mindezért, miután az épület 2008-as eladása miatt az előző városvezetés „megfosztotta Pécset attól, hogy érdemben lépni tudjon az ügyben”.
A polgármester újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, korai lenne még belemenni a bontás részleteibe, az viszont egészen biztos, hogy a legfontosabb szempont a környéken élők biztonsága lesz. Hozzátette: azt is elérik majd, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséggel és kényelmetlenséggel járjon a bontás.
Az MTI kérdésére, hogy mikorra válik üressé a létesítmény helye, Páva Zsolt nem jelölt meg konkrét időpontot. „Nem szokásom felelőtlenül ígérgetni, annyit azonban ki merek jelenteni, hogy mostantól minden megváltozik, vége az időhúzásnak és a semmittevésnek, a lehető legnagyobb sebességre kapcsolunk a cél érdekében” – fogalmazott.
A polgármester felidézte a magasház történetének legfontosabb állomásait: az épületet 1974-ben kezdték építeni, majd 1976-ban költöztek be az első lakók. Először 1983-ban észlelték a korrózió nyomait a vázszerkezetben, majd 1988-ban nyilvánították életveszélyessé az épületet, a lakók 1989-ben költöztek ki. 2003-ban 360 millió forintért megerősíttette az épületet a Toller László vezette szocialista városvezetés, majd az önkormányzat eladta az ingatlant, de 2007-ben újra visszakerült Pécs tulajdonába. Ezt követően 2008-ban, Tasnádi Péter szocialista polgármester idején eladta az önkormányzat a spanyol Grupo Milton befektetői csoport projektcégének, a La Torre Kft.-nek egy ingatlancsomag részeként, abban bízva, hogy az új tulajdonos hasznosítja.
A spanyolok végül nem tudták megvalósítani szándékaikat, sőt a bontási határozat tavalyi elrendeléséig többször is fel kellett szólítani a céget, hogy gondoskodjék az épület bekerítéséről, őrzéséről. Több ízben ugyanis illetéktelenek hatoltak be a létesítménybe, emiatt olykor súlyos tárgyak, fém alkatrészek hullottak le a ház tövéhez, balesetveszélyt teremtve.
A pécsi önkormányzat már ez év elején jelezte: ha az épületet eddig birtokló La Torre Kft. felszámolás alá kerül, akkor az önkormányzat meg kívánja szerezni a létesítményt, hogy később – kormányzati támogatások felhasználásával – lebontassa.
A Baranya Megyei Kormányhivatal tavaly ősszel adott ki bontási határozatot a veszélyessé vált épületre, a határozat ez év elején vált jogerőssé. Az ingatlan tulajdonosa elkészítette a bontási tervet, e dokumentum tavasszal emelkedett jogerőre.
A kormánymegbízotti tisztségétől azóta országgyűlési képviselői mandátuma miatt megváló Hargitai János januárban újságírók érdeklődésére azt mondta, a magasház esetén robbantásról szó sem lehet, az ingatlant fokozatosan bontják el; az érintetteknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy garantálják a környék biztonságát.
Maros József építőmérnök, statikus korábban az MTI-vel azt közölte: az építmény bontása, elemeinek, törmelékeinek elszállítása egymilliárd forintba is kerülhet. Véleménye szerint a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonna vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagon törmeléket jelenthet.
Hozzátette, 2003-ban az épületet azzal az igénnyel erősítették meg, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a ház rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén újat emelnének.
